Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.
Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról
148 241. SZÁM. Az adónak oly házak után, melyek főleg lakásra használtatnak, továbbá boltok, műhelyek sat. színházak, mulató-helyek után sat. a használati érték 4°/ 0-kát kell tennie. Oly házak után pedig, melyek kizárólag iparűzésre használtatnak, mint például gyárak, malmok, külön épületül tekinthető pinczék, ólak, raktárak után a használati 2%-ka fizetendő házadóul. Városokban, valamint oly falusi községekben, hol a házak nagy részét bérbe adják, a használati érték tiz évi átlagos házbér alapján számíttatik ki. Egyéb falusi községekben a házak nagyságára, épitésmódjára s állapotára, a hozzájuk tartozó udvarokra s kertekre, valamint a hozzájuk tartozó mezei birtokokra és földekre való tekintettel állapittatik meg. Oly birtokosok házai, kik életük fenntartására napszámba is kénytelenek járni, valamint a kisebb iparosok s munkások épületei, az 1 — 6. fokozat szerint rovatnak meg. Oly önálló mezei birtokokhoz tartozó épületek, melyeknek évi hozadéka kevesebb mint 1000 tallér, a 7 — 22. közötti fokozat szerint esnek házadó alá. Az 1000 tallérnál többet hozó birtokokhoz tartozó házak a 17—37. fokozat szerint adóznak. De soha sem sorolhatók magasabb fokozat alá, mint a szomszédos városi hasonminőségü és nagyságú házak. A tartományi képviselet meghallgatása után minden tartományra néze összeállittatnak azon külső ismérvek, melyek szerint az egyes adóköteles épületek, a tartományban fennforgó viszonyokhoz, képest, egyik, vagy másik fokozat alá sorolandók. A házadó kivetése adókerületenként történik, bizottságok által eszközöltetik, melyeknek elnöke a pénzügyi hatóság által kinevezett adóbiztos. A kivetési műveleteket a kerületi kormány vezeti; ez határozza meg a kivető bizottságok tagjainak számát. A kivető bizottsági tagokat a kerületi rendek gyűlése, illetőleg oly városokra nézve, melyek külön adókerületté alakíttattak, a városi tanács választja. A bizottság szótöbbséggel határoz; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata döntő. Ez utóbbinak jogában áll, az adókivető bizottság határozatai ellen a kerületi kormányhoz fordulni. Ily esetben a kerületi kormány meghallgatja a kivető bizottságot, s csak ezután hoz döntő határozatot. A kivetés eredményei a házbirtokosokkal közöltetnek s a kivetési lajstromok 14. napra közszemlére tétetnek. A házbirtokosok a kivetési ivek kézhezvételétől számítandó négy hét alatt, az adóbiztos utján felszólalhatnak a reájuk megállapított adó ellen a kerületi kormányhoz. A kerületi kormány a felszólalások felett az adókivető bizottságok meghallgatása után ítél. A kerületi kormány határozata ellen föllebbezhet az adóköteles hat heti zárhatáridő alatt a pénzügyministerhez. A kinek felszólalása alaptalannak találtatnék, a vizsgálati költségekben elmarasztaltatik. A pénzügymiiiister, mint a kivetési. müveletek legfőbb vezetője, jogosítva van, a kivetési müveletekről külön biztosok által tudomást szerezni, a szükséges arányosság elérésére ügyelni, s a törvény és szabályrendeletekbe ütköző tévedéseket és hibákat hivatalból kiigazítani. A házadó kivetésének költségeit az állam viseli. Az előmunkálatokat, mint: az épületek kimutatását, leírását sat, a községek tartoznak végezni. A hatóságok, községek, magánszemélyek tartoznak a birtokokban lévő terveket, rajzokat, s
