Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-227. Törvényjavaslat, az első dunagőzhajózási társulat jövedelem-biztositásának megszüntetéséről, és a pécs-mohácsi vasut visszaváltási határidejének megállapitásáról

8 227. SZÁM. a mely összeget a társulat mint oly jövedelem felesleget vett be, melylyel a nyert biztosítási előlegek törlesztését kell eszközölnie. De nem lehet evvel szemben figyelmen kivül hagyni, hogy a számítás az államra jelenleg már nem áll ily kedvezően: mert az 1870-iki üzleti év 945.420 frt 37 kr, s az 1871-i üzleti év 685.530 , 97 „ a két év tehát összesen 1.630.951 frL 34 kr, oly jövedelem-csökkenéssel végződött, a melynek szerződés szerint az állam részéről pótoltatni kell; és igy a társaság által bevett 4,028.191 frt 59 kr összes tiszta jövedelmi feleslegek, melyek az ál­lam által kiszolgáltatott, biztosítási előlegeknek visszatérítésére fordítandók, ma már 2,397.240 frt 25 krajczárokra szállottak alá. Hozzájárul végre a nem kedvező fejleményhez azon ujabb körülmény is, hogy a közelmúlt 1872-ik évre, előleges értesülés szerint, a társaság ismét igénybe veendi az állam segélyezését, és pedig legalább is az 1871-ik évi hiány mértékéig, vagyis körülbelől 700.000 frtig, a mely tény alig kivan bővebb megfejtést, ha figyelembe jönnek az 1872-ik évi átalános mostoha viszonyok, a melyek szükségkép a társulat üzletforgalmának csökkenésére kihatottak. Midőn tehát azon kedvező évek után, melyekben 1866-tól 1869-ig a társulatnak évenkint jövedelem-feleslegei voltak, — újra két év, az 1870. és 1871-iki, illetőleg az 1872-ki évet is számba hozva, három év következett, melyben ismét veszteség mutatkozott, ezen körülmény alig en­ged kedvező következtetést vonni a társulat ezentúl remélhető jövedelem feleslegének átlagára, sőt nyilván leszállította azon reményt, hogy az 1858-tól 1865-ig terjedő 8 nem kedvező után bekövet­kezett 4 kedvező év eredménye az állandó jövedelem-növelés kezdetét képezte; mert azóta ismét há­rom év volt, melyben ezen jövedelem-növekedés megszűnt; és igy megtörténhetik, hogy újban a ked­vezőtlen évek oly sorozata álljon elő, a milyen már 8 éven át volt. Különben az 1866—1869-ki négy évben mutatkozott jövedelem-felesleg főleg és leginkább az akkori jó terméseknek tulaj donitható, a melyek rendkívül élénk közlekedést s üzleti forgalmat idéztek elő, mit azonban a jövőre nézve rendes és biztos jövedelem-mérlegül tekinteni nem lehet, minthogy a jövedelem már ezen biztosítási viszony megszüntetésére vonatkozó tárgyalások ideje alatt is tetemes apadást mutatott, ugy, hogy azon valószínűség csak fokoztatott, miként a társulat, ha a szerződések által körvonalozott jelenlegi viszonyai között megmarad, a biztosítási időszaknak már 1880. évben bekövetkező lejártakor az államelőlegeket visszafizetni alig fogja. Ilyen körülmények között a társulat nyilvánított kérelme: a biztosítási viszonynak a jelen egyezményben foglalt feltételek alatti megszüntetéseért, bátran teljesíthető. Félreismerhetlen azonban, hogy a biztosítási viszony megszüntetése okszerű üzleti kezelés és a befolyást gyakorló kedvező tényezők hozzájárulásával, az érdekelt társulatra nézve is előnyös; mert ennek folytán teljes önkormányzási szabadságot nyer, a mi most hiányzik; — üzletét nagyobbít­hatja, vagy megszoríthatja, szóval: szabad cselekvési köre tágulni fog; míg az eddigi szerződések ér­telmében jelenleg csak szoros korlátok között mozoghat, hajóit nem szaporíthatja, nem jövedelmező üzletágakat meg nem szüntethet, és a mi fő : okszerű megtakarítások iránt nem érdeklődik, miután a társaság részvényei úgyis 8°/ 0 kamattal biztosítva vannak. Hogy ilyen természetellenes függés magának a közforgalomnak nem nyújt előnyöket, és hogy annak megszüntetése ez okból is országos érdek, bővebb bizonyítást nem igényel. — A kormány szem­pontjából az állambiztositási viszony megszüntetését kívánatossá teszi az is, hogy ez által annak szük­sége elesik, miszerint az 1865—67-ikéviXV. törvényczikk 7. §-a értelmében a biztosítási kötelezett-

Next

/
Thumbnails
Contents