Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-225. Törvényjavaslat, a személyes kereseti adóról szóló 1868. XXIV. törvényczikk és az ez adóra nézve gyakorlatban lévő szabályok némi rendeleteinek módositása iránt
414 225. SZÁM. Ad b) A törvényjavaslat 2. §-ának elfogadása által az adókivetés körüli eljárás egyszerüsitetni, az adókivetés költsége kevesbitetni fog. Azon adózók száma, kiknek személyes kereseti adója a jövedelmi adóba beszámittatik, tesz a B) kimutatás szerint 406.314 frtot. A beszámitási müvelet sok munkaerőt vesz igénybe, az ezen munkát teljesítő számtiszt ugyan is köteles minden egyes adózóra nézve a jövedelmi és személyeskereseti adótételeket az illető adólajstromokban constatálni, és az adóbeszámítást csak akkor eszközölheti, ha az adózó ugyanazonosságáról teljesen meggyőződött, ez eljárás leginkább nagyobb városokban, miut pl. Pesten, hol Kohn, "Weiss, Meyer név alatt száz egyén is található, nem csekély fáradsággal és idővesztéssel van összekötve. Ily körülményekben a legbuzgóbb számtiszt is több tételt száznál nem végezhet, s igy az egész beszámitási munka végzésére 4063 nap, vagyis 11 számtisztnek munkaereje az egész éven át szükséges. A kiszámítás befejezte után a 406.000 adótétel bevezettetik a lajstromokba, az átutalási jegyzékekbe, ez utóbbiak alapján a B) táblázatokba, és innen megint az adókönyvecskékbe; e négyszeres bevezetés 1,624.000 tételt idéz elő. E hosszadalmas, a személyes kereseti adótételek mostani megállapításánál fogva fárasztó, sok munkaerőt igénybevevő beszámitási müvelet, melynél számítási hibákat hol az állam, hol az adózók kárára kikerülni majdnem lehetetlen, a törvényjavaslat elfogadása esetén egy tollvonással megszüntettetnék, és eléretnék az, hogy az adókivetés legalább is két hónappal elébb fejeztetnék be, mint ez jelenleg, az érvényben álló szabályok mellett történhetnék. De a kivetési költség is lejebb szállana, miután nemcsak a 11 számtisztnek 6600 frtra menő illetményei, hanem az érintett másolási munkák végzésére felfogadott dijnokok 2000 frtot meghaladó dijai is (800.000 tételből 400 számítva egy napra) a kivetési költségek rovatán megtakarittatnának. A mondottakból kitetszik, hogy az eddigi szabályoknak azon intézkedése, mely szerint a személyes kereseti adó bizonyos esetekben a jövedelmi adóba beszámítandó, nem czélszerü, hogy ezen intézkedésnek a törvényhozás általi megszüntetése által az országlakosok adóterhe nem növekedik a kivetési eljárás egyszerüsittetik és gyorsittatik, végre a kivetési költségek egy tetemes része megtakarittatik. A törvényjavaslat 3-ik §-a felsorolja az uj adótételeket; az adónak kivetése 3-ik osztályzat szerint eszközöltetik. Az I. osztályzatba soroztainak: házas zsellérek, kertbirtokosok, cselédek, napszámosok, segédmunkások, mesterlegények, hivatalszolgák. A ll-ik osztályba tartoznak azon mezei gazdák és házbirtokosok, kiknek adója 35 írtnál nem nagyobb; továbbá az I-ső és ll-ik osztály jövedelemadó fizető osztálylakosok családtagja (a mennyiben a 2-ik §. a) és b) pontjai szerint nem adómentesek). Végre a III. osztályzat azon adókötelezett egyéneket foglalja magában, kik adójukat 35 forintnál nagyobb adóval megróvott föld- vagy házbirtok után vagy a jövedelemadó III. osztálya szerint^ fizetik. Az adótételek a következők: a) az I. osztályzatban a családfőkre nézve 1, 2 és 4 frt, a családtagokra nézve 50 kr. és 1 forint; b) a ll-ik osztályzatban: 1. alosztályban a családfőkre nézve 2 frt, a családtagokra nézve 1 frt. 2. alosztályban: a családfőre az adóév előtti évben rótt jövedelemadó minden 20 frtja után 5% (az adó 10 írtnál nagyobb nem lehet.) c) a III. osztályzatban:
