Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-223. Törvényjavaslat, a bélyeg és illetékek, valamint a dijak iránt fennálló szabályok módositásáról

223. SZÁM. 383 ha oly másodbirósági ítélet ellen adatnak be, mely az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatja, az első példány és első ív kétszer annyi; ha pedig két egyenlő ítélet ellen adatnak be, az első példány és első ív háromszor annyi bélyeggel látandó el, mint a mennyi az első bíróság ítéletei ellen intézett felebbezvényektől a jelenleg fennálló és ezek első iveire nézve továbbra is fenntartott szabályok szerint jár. A másod példányra, valamint mind a két példány többi iveire a fentebbi 3. §. szerint külön külön 50 kr. bélyeg szükséges. 6. §. Midőn sommás eljárásban a felebbezés vagy semmiségi panasz szóval jelentetik be, tartozik az illető fél a felebbezés és semmiségi panasz első példányának jelen t.-cz. szerint megfelelő bélyegjegyet 24 óra alatt a biróságnak átadni, mely azt a jegyzőkönyvre azon helyen, hol a bejelentés feljegyeztetett, felragasztja és hivatalos pecsétjével átbélyegezi. 7- §• A peres eljárásban elkövetett bélyegröviditések miatt a fennálló szabályok szerint háromszoros összegben kirovandó felemelt illetékeket sem elengedni, sem mérsékelni nem lehet és azok megfizetésével, ha a bélyegröviditések ügyvédek képviselete mellett követtettek el, első sorban mindig a képviselő ügyvédek tartoznak. 8. §. Az 1868-iki XXIII. t.-cz. 27. §-ának módositásaul megengedtetik, hogy a lelet-felvevőknek azon felemelt összegeknek, melyek leleteik következtében behajtattak, fele része jutalékkép kiszolgáltathassák. Ha a leletet a biróságok vagy hivatalok napidijnokai vagy kezelési hivatalnokai veszik fel, a lelet tartalmának valódisága mindig egy íelebbvaló tisztviselő által bizonyítandó. A jutalék ezen esetben is a lelet felvevőjét illeti. 9. §. Ingatlanok átruházásainál az illetéki szabályok szerint az előbbi birtokváltozás kisebb-nagyobb közelségének alapján járó illetékleengedés csak azon átruházásokra nézve tartatik fenn, melyek a) a szülők és törvényes gyermekek vagy unokák; b) a szülők és vő, vagy meny; c) a házastársak; d) a testvérek között; továbbá e) a birtok átruházó és testvéreinek egyenes ágban leszármazó utódjai között; f) a birtok átruházó és azon személyek testvérei között, kiknek a birtok átruházó egyenes ágban leszármazó utódjai; és g) saját szülői testvéreinek gyermekei vagyis a szorosan vett unokatestvérek közt fordulnak elő. Jelen törvény hatályba lépte után történt minden más átruházás esetében az átruházás után járó illeték mindenkor teljes mérvben szabandó ki, tekintet nélkül az előbbi birtokváltozás időpontjára.