Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-214. Podmaniczky Frigyes határozati javaslata, a képviselői napidijak megszüntetéséről - 1872-215. Törvényjavaslat a pesti kir. tábla területén létező törvényszékek illetőségéhez tartozó bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

326 215. SZÁM. 35. §. A vizsgálat tárgyát képezi a bűntettre, annak minőségére, a tettesre, a bűntársakra, bűnrészesekre, segélyezőkre és orgazdákra, úgyszintén a bűntett által okozott kárra vonatkozó mindazon adatoknak kiderítése, melyek által a bűntett és a bűnösség vagy a bűntelenség, továbbá a súlyosító és enyhítő körülmények bebizonyíthatók. Ez okból az előnyomozat eredményei a vizsgálatnál figyelembe veendők, s a közbiztonsági tisztviselők által tett előnyomozás mind a lényeg, mind az alak tekintetében a vizsgálóbiró által megbírálandó, szükség esetében kiegészítendő, illetőleg ismétlendő. 36. §. Minden vizsgálati cselekményről, mihelyt az foganatosittatik, — s ha ez nem volna lehetséges, annak foganatosítása után azonnal jegyzőkönyv veendő fel. A kihallgatott személyek nyilatkozatai, mennyire lehetséges, ezeknek saját szavai szerint iktatandók a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv egy felesketett jegyzőkönyvvezető által vezetendő, s tartalmának azon része, mely a kihallgatott egyén vallomását vagy nyilatkozatát foglalja magában, az illető egyén előtt felolvasandó és megmagyarázandó, a kihallgatott megkérdezendő egyszersmind az iránt is: vájjon a jegyzőkönyv tartalma ellen nincs-e észrevétele? Egyebekben a fennálló szabályok követendők. 37. §. A kir. ügyész nem lehet jelen a vádlott kihallgatásánál; de joga van a birói szemle, a személymotozás, házkutatás, lefoglalás, valamint a hullabonczolás foganatosításánál jelen lenni, s az eljárás folyama alatt a neki szükségesnek látszó indítványokat tenni. Joga van továbbá a kir. ügyésznek a neki szükségesnek látszó vizsgálati cselekmények elrendelését, kiegészítését vagy helyreigazítását indítványozni, mely indítványai a vizsgálóbiró által fontos okok nélkül nem mellőzhetők. A vizsgálati cselekmények egyébiránt a kir. ügyész indítványa nélkül is elrendelhetek: azok foganatosítása előtt azonban a kir. ügyész a vizsgálóbiró által értesítendő. Ugyanazért joga van a kir. ügyészség tagjának a vizsgálati iratokat bármikor megtekinteni, s köteles a vizsgálóbiró azokat, — átolvasás és megjegyzések tétele végett a kir. ügyészségi tagnak annyiszor, valahányszor ez kívánja, — haladéktalanul átadni. 38. §. Vádlott jogában áll a visgálat megindítása után védő ügyvéd segélyével élni, ki vádlottal, a mennyiben az letartóztatva lenne, a vizsgálat folyamában a 27. §-ban megállapított módozatok mellett, csak egy birói közeg jelenlétében érintkezhetik. A védő ügyvéd jogosítva van a vádlott érdekében szükségelt beadványokat szerkeszteni, a birói szemlénél és hullabonczolásnál jelen lenni és az eljárás iránti észrevételeit megtenni, melyek a vizsgálóbiró által jegyzőkönyvbe veendők. Jogában áll továbbá a vizsgálat folyamában szükségesnek talált előterjesztéseket a vizsgálóbírónál írásba foglalva vagy szóval megtenni; — az írásbeli beadványok a bűnvizsgálati iratokhoz csatolandók, a szóbeli előterjesztések a vizsgálóbiró által jegyzőkönyvbe iktatandók. Ezenkivül a 28. §. intézkedései a vizsgálatra is kiterjesztetnek.