Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-214. Podmaniczky Frigyes határozati javaslata, a képviselői napidijak megszüntetéséről - 1872-215. Törvényjavaslat a pesti kir. tábla területén létező törvényszékek illetőségéhez tartozó bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

324 215. SZÁM. körülményekről a vizsgálóbíró vagy az ez által megbízandó bírói tag jelenlétében a letartóztatottal értekezni; kötelessége azonban a jelenlevő birói tagnak az értekezést azonnal megszüntetni, mihelyt észreveszi: hogy az a vizsgálat eredményének meghiúsítását czélzó közlésekre terjesztetik ki, vagy egyátalán oly jelenségeket vesz észre, melyek következtében az értekezés megszüntetését a vizsgálat eredményes folytathatása tekintetéből szükségesnek látja. A jegyzőkönyv, illetőleg a folyamodás, haladéktalanul a törvényszékhez térj esztendő. 28. §. Joga van a letartóztatottnak, a letartóztatás további tartama alatt is, ha magát a vizsgálóbíró cselekménye, vagy mulasztása által törvényellenesen, vagy szükségtelenül megsértve találná: ez iránti panaszát, a fentebbi szakaszban meghatározott módon, a törvényszék elé terjeszteni. A törvényszék köteles a panasz valódiságáról, illetőleg az előnyomozás állásáról, esetleg a vizsgálóbírónak a további eljárásra vonatkozó szándékáról magának tudomást szerezni, s egyátalán az előnyomozás czélszerü és gyors vezetése végett, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni; sőt a mennyiben szükségesnek mutatkoznék, a vizsgálóbírót átalában vagy különös cselekmények kijelölésével utasítani. 29. §. A kir. ügyészségnek az előnyomozásnál jelenlevő tagja a fentebbi szakaszban megjelölt előnyomozati intézkedésekre nézve indítványokat tesz, s ha a vizsgálóbíró az ügyészségi indítványokat elmellőzné, a mennyiben attól az ügyészségi tag nem állana el: az előnyomozás befejezése után az iratok határozathozatal végett a törvényszék elé térj esztendők, mely a fenforgó kérdések fölött azonnal — ünnepnapokon is — határozni tartozik. 30. §. Ha a vizsgálóbíró a letartóztatott egyént, a letartóztatást követő nyolcz nap alatt sem szabadlábra nem helyezné, sem ezen idő alatt a vizsgálati fogságot nem rendelné el ellene: köteles a fenn megjelölt idő elteltével, a további letartóztatás iránt a törvényszék határozatát azonnal kikérni, s e végett indokolt jelentést — melyben a letartóztatás oka, valamint az annak megszüntetését gátló okok körülményesen előadandók — a törvényszék elé terjeszteni. Ezen eljárás a letartóztatás tartama alatt nyolcz napról nyolcz napra ismétlendő. A törvényszék köteles, a vizsgálóbíró előterjesztése iránt, a királyi ügyésznek a legrövidebb utón eszközlen dő meghallgatása mellett, legkésőbb 48 óra alatt határozatot hozni, s határozatát szintén a legrövidebb utón a vizsgalóbiróval közölni. Ha a törvényszék, az eljárás gyorsítása végett, czélszerünek tartja a királyi ügyészt indítványának szóval leendő előterjesztése végett a törvényszék előtti személyes megjelenésre felhívni: ezen felhívásnak a kir. ügyész köteles megfelelni, mely esetben a törvényszék tanácskozásában részt vesz ugyan, de a szavazásnál nem lehet jelen. Ha a törvényszék a vizsgálóbíró jelentését kimerítőnek nem találta: joga van a jelentés sürgős kiegészítését, s szükség esetében a vizsgálati iratoknak haladéktalan felterjesztését a vizsgálóbírónak meghagyni, s az esetben, ha a vizsgálatnak a járásbíróság általi eszközlése miatt, az eljárásban vagy a vizsgálóbíró és a törvényszék közötti érintkezésben késedelmet tapasztalna: köteles az 1871: XXXI. t.-cz. 16. §. szerint, a vizsgálatnak a törvényszék elnöke által kirendelendő biró általi folytatását elrendelni.