Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról
296 212. SZÁM. Hogy könnyebb legyen feladatom teljesitése, ő kegyelmességük a kereskedelmi- és közmunkaministerek részvétele mellett hajóval bejártuk a tervezet szerint szabályozás alá veendő folyamrészt egész kiterjedésében. A bizottság részéről felette részletes magyarázatokat nyertem, nagy tökélylyel készitett tervek s egyébb okmányok adattak rendelkezésemre. Ezen fontos tárgyra vonatkozó minden adatok nagy gonddal s érdekkel végzett tanulmányozása után, van szerencsém elmélkedéseim eredményét e jelentésbe foglalva ő kegyelmessége elé terjeszteni. Hogy rendszeresen járjak el, szükségesnek látom először is átalánosságban leirni a kérdés alatti folyamrész helyzetét, beléletének lényeges elemeit; azután előtérj esztendem az eredeti tervezet sarkalatos részeit, valamint azon változtatásokat, melyek rajta tétettek vagy javaslatba hozattak; végre meg fogom ismertetni nézeteimet azon különböző kérdésekről, melyekre felelnem kell. A folyam helyzete s Mélete. Pest felett a balparton lévő uj-pesti kikötőtől kezdve a Margit-sziget felső csúcsáig a Duna viztömege egy 350 ölnyi felette széles mederben van egyesítve. A jobbpart vonala — melynek közelében nagy mélységek vannak — védművek által biztosíttatik, mig a balpart alapja, — mely előtt homokzátonyok terülnek el — egészen szabályozatlan. A Margitsziget által elválasztott egyenetlen szélességű két ág medrének egy részét homokos kavics-zátonyok foglalják el. A balfelőli ág szélessége csak 190 öl, mig a jobbfelőlié 236° , habár a lefolyó víztömegek, közép vízállásnál, mindkét ágban majdnem egyenlők. A szigeten alól ismét egyesül a két ág, s az egyesült meder szélessége folyvást fogy egész a Rudolf-rakpart felső végéig. E tájon a mindkét parton már részint fennálló, részint munka alatt lévő rakpartok közé vett meder rendes alakot nyer; szélessége, mely a lánczhidnál 200 öl, az aldusornál apad le, az uj vámház alatt pedig tetemesen szétterjed, ugy, hogy az egész a soroksári ág felső torkáig meghaladja a 400 ölet. A felső részében 190 öl természetes szélességgel biró soroksári mellékág felső torkán alól 1600 öllel nem rég elzáratott egy töltés által, melynek magassága meghaladja a legmagasabb vízállások szinét. Most az egész folyó tettleg egyesítve van a promontori 270 öl széles főágban. A szóban lévő 7000 öl hosszú folyamrész közép-esete igen csekély: 100 ölenként 6'"; vizfogyasztmánya kis víznél 26 000, középviznél 75.000 köbláb. Mindenütt, hol a meder a kellő határok közé van szorítva, elég nagy mélységgel bír egész szélességgében, a kellőnél szélesebb helyeken is a keresztszelvény egy része még mindig elegendő mély. A helyi körülmények és a folyamrész viszonyai Buda-Pest között nagyszerű vizi utat alakítanak, mely azonban hajózási szempontból különféle javításokat igényel. De a helyzetet más oldalról is kell tekintenünk, t. i. a nagy vizek lefolyását illetőleg. A folyamnak két időszaki áradása van : egyik a tél vége felé jégzajláskor, másik nyáron a legnagyobb hegyi hóolvadások idejében. Ez utóbbi 147 2 vagy legfeljebb 18' magas áradás, az elegendő magas partok s rakpartok által védett két városra nézve nem veszélyes. Elenben az elől emiitett áradás, mely rendesen 24' magas, s kivételes esetekben 29V2 lábra is felemelkedik, fenyegető mindkét város alacsony területeire, ezeket elöntheti és pusztíthatja. A nyári legnagyobb vizek másodperczenkénti tömege 230.000 köbláb; a legerősebb zajlásnáli vizfogyasztmány 518.000 köblábra van számítva.
