Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról

212. SZÁM. 287 A' B' háta megé, például A" B" vonalba helyeztetik, e két vonal közti területre, különösen a soroksári ág torkánál a hordalékok le fognak üllepedni. Megjegyzendő, hogy ezen hordaléklerakodás tetemesen csekélyebb mérvű leend, ha az A" B" zárgát felépitése mellett A B vagy A' B' töltésvonalak felállítása által a folyásnak czélszerű iránya biztosittatik, ha mindjárt utóbbi töltésekben nyilas hagyatnék is. Szóval kellemetlenségeket okozhatna, a soroksári ágnak torkolatán alól néhány 100 öllel .elzárása, ha nem lenne egyszersmind arról gondoskodva, hogy maga a torkolat is, egy a főág bal partjának általános görbületét követő szabályos s folytonos töltésvonallal elzárassék. 2. Kérdés. A Duna soroksári ágának tökéletes elzárása által, zajlás alkalmával a folyó viszonyaira gyakorolt hatás .kevésbé kedvező-e, ha az elzárás nem a torkolatnál, hanem az alatt, mintegy 1300 öllel történend? A jégképződésre a fentebbihez hasonnemű hatással lehet a zárgát elhelyezése. Ha az elzárás A" B" vonalban létesittetik, A' B' és A" B" közti csendes vizben a fagyás gyorsabban történvén, nem lehetetlen, hogy az ily képződött tömör jégtömeg egy része a folyó folyásán keresztül is ki fog terjeszkedni, s igy elősegíteni a jég összetorlódását. Ily eset bekövetkezése egyátalában nem bizonyos; de magában lehetősége elég ok arra, Tiogy megakadályozni igyekezzünk, ez pedig biztosan el lesz érve, a soroksári ágnak a főágtól A B vagy A' B' vonalban történendő elválasztása által, ha mindjárt a választó mű nem építtetnék is ki szakadatlan folytonosságban. Hogy tehát ugy a jégtáblák lehető összetolulása ellen biztosítva legyünk, mint a vízfolyásnak megzavarását elmellőzzük, elegendő leend a balpart szabályozási vonalában zárvagy választó gátat felállítani. 3. Kérdés. A Duna vizének a promontori ágban egyesítése, — addig mig ezen ág keresztszelvénye nem lesz a megnagyobbodott befolyási tömegnek megfelelőleg kibővítve, — elő fogja-e mozdítani a Szt-Gellértnél* szorulat alatt lévő folyó részén a jégtorlatok képződését vagy sem? A Duna összes víztömegének a főágban egyesítése, egyátalában nem növelheti, sőt ellenkezőleg csak kevesbítheti a Sz.-Gellérthegy alatti jégtorlatok képződésének lehetőségét. Még ha felteszszük is, hogy a főág víztömegének növekedése nem fogna közvetlenül észlelhető eredményt mutatni a mélyítésre nézve, legalább előidézendi a folyási sebesség gyarapodását minélfogva a jégtáblák összetolulása mindenesetre kevesebb valószínűséggel birand. Különben mért ne igyekeznénk a megtartandó dunaágban a másik ág elzárásával egyidejűleg az e miatt nagyobbodott lefolyási tömegnek megfelelő keresztszelvényt előállítani? A munkák végrehajtási sorrendjében fekszik a leghatározottabb biztosíték a jégtorlatok veszélyei ellenében. Ismerjük e veszélyek okát, az egyedül a Buda-Pest közt elvonuló' folyamrész alsó felének hirteleni kiszélesedésében rejlik. Misem akadályozza, hogy a soroksári ág elzárásával egyidejűleg a jobbpart töltésekkel láttassák el, a fenék pedig lemélyittessék. 4. Kérdés. A jobbparti párhuzammüvek fölállítását közvetlenül a promontori-ág torkolata felett meglehet-e a javasolt meder-kotrásokkal egyszerre kezdeni, vagy be kell-e várni a kotrások tökéletes befejezését? Az előbbi kérdés megfejtésénél felhozott nézetek előzetesen megfelelnek ezen kérdésre is.