Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról
212. SZÁM. * 275 212. szám. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyújtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról. Az 1870. évi X. törvényczikknek a buda-pesti Dunarész szabályozását elrendelő határozata folytán, hivatalbeli elődöm 1870. évi november 22-én kelt jelentésével, a szabályozás tervezetét és költségvetését bemutatván, a tisztelt képviselőház 1871. évi márczius 3-án tartott ülésében 3241. számú határozatával a terveket és költségvetést helyeslő tudomásul vette, az előirányzott és szabad verseny utján megállapitandó összeg fejében az 187l-re szükséges összeget megszavazta, és végre helyeslő tudomásul vette, hogy ha a munka folyamában a terven a szabályozás lényegét nem érintő módosítások szüksége mutatkoznék, azokat a kormány saját hatáskörében és belátása szerint elrendelhesse. A-tisztelt képviselőháznak ezen határozata alapján szabad ajánlati versenytárgyalás tartatott, s miután ez alkalommal a bécsi átalános épitő-társulat adta be a legkedvezőbb ajánlatot, s ezen társulat szilárd anyagi viszonyai iránt a kormány megnyugtató felvilágosításokat nyert, a nevezett vállalkozó társulattal a szerződés 1871. évi augusztus hó 25-kén megköttetett, a munkák a nevezett társulatnak september 5-én átadattak s általa 1871. évi september hó 11-én tényleg megkezdetvén, azóta szakadatlanul folyamatban vannak. A buda-pesti dunarész szabályozása érdekében végrehajtandó munkák három természetes csoportra oszthatók, s erre való tekintettel, három szabályozási folyam-szakasz különböztethető meg. Az első csoportot azon munkák képezik, melyek a folyamnak a Margit-sziget által képezett két ágának szabályozása czéljából szükségesek, s a melyek a Margit-sziget felső csúcsán építendő osztó-műből, és a Dunának a Margit-sziget melletti két ágában építendő párhuzamos parttöltésekből állanak. A második szakasznak vehető az, mely a Margit-szigettől a Dunának a Gellérthegy alatti szorosáig terjed, s hol a két parton partfalak építendők. Végre a munkák harmadik csoportját azok képezik, melyek a Dunának a gellérthegyi szoros alatt szélesen elterülő medrének összeszoritására és szabályozására szükségesek, s melyek a pesti és budai parton építendő párhuzamos töltésekből, a soroksári dunaágnak elzárásából és egy tápzsilipnek építéséből állanak. Az összes szabályozási munkák közül, a két fővárosnak árviz elleni biztosítása szempontjából, az alsó vagyis harmadik szakaszban végrehajtandó munkák legsürgősebbek. Hivatalbeli elődöm már a tervek bemutatásakor a tisztelt képviselőházhoz benyújtott jelentésében (17. lapon) jelenté azt, hogy a buda-pesti dunarész szabályozásának legfontosabb részét a Gellérthegy alatti kanyar szabályozása és a soroksári dunaág elzárása képezi. Csak az emiitett ágnak elzárása s a jobbparti úgynevezett promontori ágnak kiképzése biztosithatják teljesen a testvérfővárosokat az 1838-ik évihez hasonló jégdugulás