Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-202. Oláh Gyula képviselő határozati javaslata, a Jászkun kerületek által 1745-ben fizetett váltság összeg megtérítése iránt - 1872-203. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a telepitvényről szóló törvényjavaslat 14. és 25-ik §§-nak ujra szerkesztése tárgyában
203. SZÁM. 251 14. §. A telepitvényes a 2-ik és 5-ik §§-okban megadott megváltási, illetőleg megvételi jogát két év alatt per utján köteles érvényesíteni. E két év, ha a telepitvény a 2-ik §. határozata alá esik, vagy ha a határozott időre szóló szerződés már lejárt, ezen törvény hatályba léptének napjától, az 5-ik §-ban érintett azon telepitvényekre nézve pedig, melyeknél a szerződés még le nem járt, azon naptól számítandó, a melyen ez le fog járni. Ha e két év alatt a telepitvényes keresetet nem indit, a megváltási, illetőleg a megvételi jog megszűnik, és további egy év alatt a telepitvényes csak építkezési és más beruházásai megtérítésére, a földtulajdonos pedig a telepitvényes kibecsülésére indíthat keresetet. Ha azonban a keresetet egyik sem indítaná meg, az illetékes törvényszék a telepítő terhére kirendelendő gondnok által a kibecsülési keresetet hivatalból indítja meg. A telepitvényi törvényjavaslat 25-ik §-ára nézve a képviselőház, anélkül, hogy akár az eredeti javaslatban, akár a több rendbeli módositványokban foglalt elvek közül valamelyiket megállapította volna, átalában arra utasította a központi bizottságot, hogy a törvényjavaslat s a beadott módositványok tekintetbevételével uj szerkezetet állapítson meg. A bizottság a törvényjavaslat azon részét, melyben a székelyföldi telepitvényi jogviszony átalában meghatároztatik, valamint azon részét is, melyben a határozott időre szóló telepitvényi szerződéseken alapuló jogviszony szabályoztatik, érdemileg nem találta megváltoztatandónak ; s ha mégis az eredeti javaslat szövegén némi változtatásokat tett: ezeket csakis a tisztább irály s világosabb- értelmezés czéljából vélte szükségeseknek. Azon telepitvényekre néz>e azonban, melyek örökösek, vagy a melyeknél az évi szolgál mányváltozás alá nem eshetett, a bizottság az eredeti javaslattól eltérő lényeges változtatásokat látott szükségeseknek. Első kiindulási szempontul azon tényleges körülményt vette fel, hogy a székelyföldön nem csak a telepitvényesek képeznek községeket, hanem a telepítő tulajdonosok is tulnyomólag községek. S ha már a törvényhozás a községek fenmaradásának megóvása czéljából indokoltnak tartá a jelen törvényjavaslattal a magán-tulajdoni s szerződési jogoknak szabályozását: a kitűzött czél egyenesen megkívánja, hogy a telepítő községek existentiájának biztosítása is, legalább annyira tekintetbe vétessék mint a telepitett községek hasonló érdeke. Második kiindulási szempontul a bizottság azon körülményt vette fel, hogy a telepitvényi külsőségek tetemes része a telepitők engedélye nélkül, gyakran törvényellenesen végrehajtott foglalásokból áll, melyek egyrészről azon irtványok jogi természetével látszanak birni, melyekről az 1871. évi LIV. törvény czikk intézkedik; másrészről az emberi emlékezetet meghaladó múlt időkben keletkezvén a fölöttük való törvényes intézkedés, a magánjog és perrendtartás szerinti bizonyítás közvetlen elvei szerint lehetetlen. Azon kérdésre nézve, hogy minő telepitvények tekintessenek örökösöknek, a bizottság a dolog természeténél fogva a perrendtartás szerinti bizonyítási eljárást tartja egyedül elfogadhatónak, s azért Becze Antal képviselőnek e nézettel ellenkező azon módositványát, mely szerint e telepitvényesek azt, hogy szerződésük örökös, okmányilag tartozzanak igazolni, egyszerűen mellőzendőnek véli. Ellenkezőleg, tekintettel a nagymérvű, emberemlékezetet meghaladó, gyakran törvényellenes irtásokra és foglalásokra, a telepitvényi külsőség térfogatának megállapításánál szükségét látja annakj 32*
