Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-144. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1873-ik évi államköltségvetés tárgyában

280 144. SZÁM. az 1873-ik évi költségvetésbe feltétetvén, fedezést fog nyerni az 1873-ik évi költségvetésben; mégis nevezetes összeg marad fenn, a melyet a közelebbi években fedezni kell, hacsak azon épitkezéseket megszüntetni nem akarjuk, a mit tenni nem lehet. A fiumei kikötő összes költségeivel együtt azon összeg, melyet egyedül a megkezdett vasúti és kikötői épitkezések befejezése fog igényelni, az 1873-ik évi költségvetésbe felvett és ez által fedezendő összegeken felül és a kamatbiztositási összegek nélkül kerekszámban mintegy 30,000.000 forintot tesz ki, tehát épen annyit, mennyit 1873 végén a kamatbiztositás czimén kifizetett összeg tenni fog. Ezeken kivül pedig más nagy költségeket igénylő tételek is vannak az 1873-ik évi előirányzatban magában is a rendkivüli szükségletbe felvéve, a melyek még tovább is jelentékeny öszszegeket fognak igényelni. Nem lehet számításon kivül hagyni, hogy vannak egyéb rendkivüli befektetések is még, melyekről gondoskodni kell a közel jövőben és a melyeket nagyon hosszú időre halasztani nem lesz lehetséges. Ilyen a tanügyi czélokból szükséges épitkezések — a börtönök épitése és más ilyféle halaszthatlan és nagyobb kiadásokat okozó szükségletek. Az államjavakba megkezdett beruházásokat, habár kisebb mérvben is, de folytatni kell mindenesetre ezután is. Hozzá járul ehhez, hogy a honvédség évi felszerelése, a közösügyi kiadások rendkivüli szükséglete és a rendkivüli előirányzatnak más, nem beruházást képező kiadási tételei sok ideig elő fognak fordulni. Ezek között még sok ideig és nagyon jelentékeny összeggel a vasutaknak kamatbiztositás czimén nyújtandó előlegek. Ezen kiadásokra, a melyeket mind az állam rendes bevételeiből fedezni senkisem akarhat, készen kell lennünk. Ha azoknak egy részét annak idején talán sikerülni fog is más módon fedezni, mint kölcsön által, és egy része e kiadásoknak egyelőre el lesz halasztható, mig az állam pénzügyei jobb helyzetbe jutnak: kétségtelen mégis, hogy a jelzett kiadások egy része elkerülhetlenül fedezést fog igényelni. Miután az államtőke készlete nagyon leapadt már, és az ingatlan államvagyon egy jelentékeny részének, az államjószágok elidegenitésének idejét a bizottság még elérkezetnek nem tartja: előre látható, hogy azon beruházások befejezésére még a közhitelt igénybe kellend venni. De ép azért nagy óvatosságot és vigyázatot tart a bizottság erre nézve ma inkább, mind eddig bár mikor szükségesnek. A mi helyzetünk főleg óvatosságra int bennünket; azon terhek, melyeket az ország 1867-ben átvállalt és azóta kötelezett, jelentékenyek és súlyos terhet képeznek. Összes államadósságainknak évi kamatja és törlesztési járuléka a következő összegekből áll: 1. Államadóssági járulék a pénzbeszerzési költséggel együtt ezt 10°/

0 ezüst árfolyammal véve . . 30,359.529 frt törlesztés 1,165.000 „ Összesen . 31,524,529 frt. 2. Föltehermentesités évi kamat 13,468.281 , törlesztés 3,508.366 , előlegek visszafizetése, kezelési költség stb 652.776 , Összesen . 17,629.423 frt. 3. 1867-ik évi vasúti kölcsön évi kamat 4,567.464 „ törlesztés 10°/

0 ezüst árfolyammal . 546.480 , Összesen . 5,113.944 frt. 4. 1870. évi sorsolás kölcsön évi járulék 1,224.000 , Összesen . 1,224.000 frt.