Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-144. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1873-ik évi államköltségvetés tárgyában
144. SZÁM. 275 jövedelmi hiányt mutat fel, melyet következő tételek idéznek elő : a) kötvényekben kiadott úrbéri kárpótlások 1870-ben . . 4,852.972 frt 1871-ben . . 5,569.399 , 10,422.321 frt; b) vasúti kölcsön kibocsátási veszteség 1868—1869-ben 11,524.577 frt 1870-ben 1,243.628 , 1871ben 2,451.320 , 15,219.525 frt. Sorsolási kölcsön kibocsátási veszteség 1870-ben . . 3,000.000 frt 1871-ben . 2,431.000 , 5,431.000 frt Gömöri kölcsön kibocsátási vesztesség 762.291 „ Összesen 31.835.137 frt Az államháztartás többi ágazatainál ellenben jövedelmi felesleg mutatkozik ...... 5,011.975 , Az 1868-tól 1871-ig . . . 26,823.262 frt jövedemi hiány áll elő végeredményben, tehát azon összeg, a mely fent kimutattatott. Ezen számitásokat a bizottság azért vette fel, mert a zárszámadások jövedelmi mérlegeihez képest is helyességét akarta bizonyitani azon összeállításoknak, melyeket a tettleges pénztári eredményekre nézve fent előadott, s melyek szerint a négy évnek tettleges pénztári eredménye az, hogy az előirányzatokhoz képest nagy javulás mutatkozik ugyan, de ha azon években a többször kitüntetett kész tőkék és pénzek [rendelkezési-e nem állottak volna, a 2,870.000 frt négy évi felesleg helyett 23,078.403 frt pénztári hiány állott volna elő, és igy is 14,472.023 frt kész tőke elfogyasztása mellet 11,476.380 frt függő adósságot hagyott hátra a lefolyt négy év és ezzel kezdődött az 1872-ik évi kezelés. Az 1870. és 1871-ik években nemcsak a szokottnál nagyobb kiadásokat kellett az állam pénztárának fedezni, de nagyon érezhetőn visszahatott e két különben is megterhelt év mostoha eredményeivel, minden irányban a jövedelmekre is. Mig az államháztartás rendes szükségleteinek fedezése évről évre nagyobb összegeket vett igénybe az évi költségvetések azon részében is, mely a rendkivüli kiadásokat tartalmazza, 1868-tól fogva évenként jelentékeny összegek irányoztattak elő. A rendkivüli szükséglet tételének egy része különböző, gyakran teljességgel nem pénzügyi, hanem inkább politikai okoknál fogva vétetett át a rendkivüli szükségletbe. Azoknak túlnyomó részét azonban mégis a beruházások és befektetések czéljából felvett összegek képezték. Az alkotmány helyreállítása oly állapotban találta az országot, hogy minden irányban, az államélet minden ágában megmérhetlen volt azon szükség, mely kielégítést követelt a beruházások terén. Az ország mélyen érezte szükségét annak, hogy késedelem nélkül meg kell kezdenie azon beruházásoknak létesítését, melyeknek segítségével egyedül lesz képes pótolni századok mulasztásait és megszerezni az anyagi fejlődés életfeltételeit. A közlekedési eszközök létesítésében főleg nem volt szabad sok időt veszteni többé, ha az ország lépést akart tartani azon nagy áramlattal, mely a vasútépítés terén a közlekedési visszonyok teljes átalakításával világszerte megindult. Az ország forgalmi, kereskedelmi, összes anyagi érdekei mellőzhetlenül és sürgetőleg követelték, hogy a vasúti hálózat létesítésére az első lépések megtörténjenek, ezenkívül az államjavak elhanyagolt állapota nagy tőkék beruházását igényelte. Ezeken felül nevezetesebb munkálatok, építkezések és több, nagy költségbe kerülő befektetések mutatkoztak kívánatosaknak és szükségeseknek. Ezen költségek természetüknél fogva a folyó jöve35*