Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-125. A képviselőház osztályaiból alakult központi bizottság jelentése a Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában

156 125. SZÁM. Minden beirt jelentkező választói igazolványt kap, melyet a küldöttség elnöke aláir. Az összeirás két példányban vezettetik. Az elutasitott jelentkezők külön jegyzékbe vétetnek. 33. §. Az összeirási határidő leteltével a névjegyzékek berekesztetnek. Mindkét példányt, ugy az elutasítottak névjegyzékét is, az elnök s a küldöttségnek az összeírásban résztvett tagjai közöl legalább kettő irja alá. A névjegyzékeket az elnök az igazoló választmánynak haladék nélkül megküldi. 54. §. Az igazoló válaszmány őrködik a választási előmunkálatok, és a választás szabályos végrehajtása felett és itél mind az összeirás, mind a választás körül felmerülő minden panasz tárgyában. Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül legalább négy tag jelenléte szükséges. Határozatai ellen a felebbvitel a biráló választmányhoz történik és pedig, a mennyiben a jelen törvény mást nem rendel, a kihirdetést, illetőleg kézbesítést követő nyolcz nap alatt. 35. §. Az igazoló választmány a névjegyzékek vétele után azonnal ülést tart, melyben a választók névjegyzékének nyilvános kitétele iránt intézkedik. Egyszersmind hirdetményt bocsát ki, melyben megnevezi a helyiségeket, s az órákat, a melyekben a névjegyzékek megtekinthetők, és a határnapot, a meddig a nyilvános kitétel tart és a felszólalásoknak helye van. A névjegyzékek kitétele nyolcz napig tart, s a felszólalások e határidő alatt nyújtatnak be. Ezen időponton tul felszólalások nem fogadtatnak el. 36. §. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét, az adóhivatalok hivatalos kimutatásai segélyével, az igazoló választmány állítja össze, és ugyanaz igazítja ki évenként azok névsorát. Ezen jegyzékbe azon ezerkétszáz választó veendő fel, ki legtöbb egyenes államadót fizet. 37. §. A sorrend megállapításánál csak a főváros területén fekvő ingatlan vagyon s annak területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója és a személyes kereseti adó vétetik számításba; továbbá az állami, felekezeti, községi és magánintézetek tanárai, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi-kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehetvén tagja; az, a ki más törvényhatóságban is a legtöbb államadót fizetők sorába jön, azon törvényhatóság bizottságának lesz tagja, melyet maga jelöl ki.