Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-125. A képviselőház osztályaiból alakult központi bizottság jelentése a Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában
125. SZÁM. 149 város illetéktelenül károsodjék, és tekintve azt, hogy Ó-Budának a fővároshoz leendő csatolása által, idővel az ó-budai házadó tetemesen fog növekedni, s ez, habár más jogczimen, kárpótolandja a kincstárt azon veszteségért, melyet a királyi kisebb haszonvételek elvesztése által szenved, a 138. §-ban azt hozza javaslatba a központi bizottság, hogy a királyi kincstár az ó-budai királyi kisebb haszonvételek jogát megváltás nélkül engedje át az egyesitendő fővárosnak. Az eredeti törvényjavaslat 13-ik §-a tárgyalása alkalmából szükségesnek véli a központi bizottság, hogy a honositás ügyében mielőbb törvény alkottassák, s ennek a törvényhozásnak mielőbb leendő benyújtására felhívta jelenlevő belügyministert. A fentebb elősorolt az eredeti törvényjavaslattól való lényeges eltéréseken kivül, a központi bizottság a mellékelt szövegezésbe még a következő emlitésre méltó módosításokat vette fel. Hogy a főváros bizottsága a belügyminister előleges jóváhagyása nélkül necsak 10.000 frt erejéig, hanem 25.000 frt erejéig határozhasson ingatlan vagyon szerzése- vagy elidegenítése iránt. A főváros rendelkezése alatt álló birtokok nagyobb érték folytán, s a fővárosnál gyakrabban előforduló birtokváltozások miatt, indokoltnak hitte a bizottság a főváros közgyűlésének ezen szabadabb rendelkezési jogot megadhatni; (4. §.) hogy az esetleges kisebbségek jogainak biztosítása szempontjából a bizottság ne akkor tekintessék megalakultnak, ha tagjainak fele igazoltatott, hanem csak akkor, ha a bizottság tagjainak % U része igazoltatott; (55. §.) hogy a szavazati joggal felruházott tisztviselők ne szavazhassanak akkor, midőn a közgyűlés saját tényök felett határoz, s hasonlóan tanácsnok se szavazhasson akkor, midőn a közgyűlés a tanács cselekedete felett van hivatva határozni; (66. §.) hogy tekintve a fővárosnak már jelenlegi kiterjedését és annak remélhető további fejlődését, a közgyűlés a távolabb fekvő kerületi elöljáróságokat, vagy ha szükségesnek látja, minden elöljáróságot tágabb hatáskörrel ruházhasson fel; (85. §.) hogy a törvényhatóság hivatalos és ügykezelési nyelve, mint eddig, ugy ezentúl is a magyar legyen; (89. §.) hogy azon tisztviselők közé, kik a közgyűlésen szavazati joggal felruháztatnak, a statistikai hivatal főnöke, mint egyik legfontosabb hivatalvezetője, is felvétessék, s hogy a levéltárnok, kinek állandósága felette kívánatos, a közgyűlés által ne 6 évre, hanem életfogytiglan választassék; (106. §.) és végre, hogy azon küldöttségbe, melynek feladata lesz a fővárosok egyesítésének és a törvényhatóság rendezésének kérdéseit előkészíteni, 32 tag helyett 34 tag választassék, s ezek közül Pest városa 20-at, Buda 10-et és Ó-Buda mezőváros 4 tagot válaszszon. (134. %.) Ezek azon lényegesebb módosítások, melyeket a központi bizottság a tárgyalás alá vett törvényjavaslaton tett s ezen módosítások alapján szerkesztette újból a törvényjavaslatot, és annak az ezen jelentéshez mellékelt szöveg szerint leendő elfogadását ajánlja a t. képviselőháznak. A II. és III. osztályok előadói ezen törvényjavaslat némely- szakaszai ellen, illetőleg az ezen törvény tárgyalása alkalmával hozandó határozati javaslatra nézve a t. képviselőházhoz benyújtandó különvéleményeiket jelentették be. Kelt Pesten, 1872. november 18-án. Gr. Szápáry Gyula s. k., a központi bizottság előadója.
