Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-122. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a Ferencz-csatorna kiépitése iránt az 1870. évi XXXIV. törvényczikk által törvénybe igtatott engedély-okmány módositásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

122. SZÁM. 133 mányban megállapított 10,045.000 frtnyi tettleges épitési költség alapján a pénzszerzési kiadások, az építés alatti kamatok és a kincstárnak a szűnő haszonért fizetendő 200.000 frtnak figyelembevétele mellett állapítsa meg. Az érintett tényezők már magukban, ezenfelül a pénzpiaczok viszonyai az engedélyokmány^ kelte óta és általában azoknak hangulata csatorna-vállalatok értékei irányában, épen nem gyakoroltak kedvező befolyást a névszerinti alaptőke megállapítására és a kibocsátandó értékek árfolyamának meghatározására, ugy hogy ezek alapján több mint 18 millió írtra rúgna a 10,045.000 írtban meghatározott tettleges épitési tőke névszerinti értéke. A névszerinti tőkének ily magas összege mellett a kibocsátandó részvények jövedelmezősége nagyon kétségessé válik, főleg alig lenne kilátás arra, hogy az állam két milliónyi részvényei kamatban részesüljenek. E körülményt kedvezőbbé csak az teheti, ha az állam nagyobb részesülésre határozván magát el, az 1870. XXXIV. törvényczikk által engedélyezett 2,009.000 frt államsegélyt felemeli. A törvényjavaslat ezt hozza indítványba, a mennyiben eszerint az állam által elvállalandó részvények értéke 4,018.000 frtra emeltetnék. E törvényjavaslat előterjesztésének másik inditó oka, mely egyúttal az államsegély felemelésének mintegy ellensúlyozásául szolgál, a következő: a csatorna mentén fekvő síkságon elszórva 30.000 catastralis holdat elborító álló vizek vannak, ezeknek levezetése a csatorna eredeti tervezete szerint, miután az csak hajózási és öntözési czélokra volt szánva, nem történhetik meg. Az engedélyes késznek nyilatkozott, a csatornát e vizek lecsapolására is képessé tenni az által, hogy Kereszturnái a sztapár-ujvidéki csatornának 3 lábbal mélyítésére és egy uj szekrény zsilipnek építésére kötelezi magát. Ezen változtatás által, a ministeri előterjesztés szerint, ama vizek levezethetők és az illető területek kiszáríthatók lennének. Ezenkívül kötelezte magát az engedélyes arra, hogy mindaddig, mig az állam által átvett összes részvények után az évi kamatok 8°/

0-ra nem emelkednek, a kincstári birtokok számára a kormány jelölése szerint öntözési czélokból annyi vizet fog díjmentesen szolgáltatni, hogy 7000 catastralis hold 14 napi időközben, 7000 catastralis hold pedig őszszel és tavaszszal egyszer-egyszer átöntözhető legyen. A bizottság mindenekelőtt felhívta a közmunkaministert, adjon az indokolást, kiegészítő jelentést a tervezett munkálatok műszaki oldalát illetőleg, és adjon nyilatkozatot főleg arra nézve: képes lesz-e a csatorna a tervezett változtatások mellett a vizeknek kilátásba helyezett lebocsátására szolgálni, és igy biztosítottnak tekinthető-e ama csatorna mentén fekvő állóvizeknek levezetése? A közmunkaminister -|. alatt idezárt jelentést terjesztett a bizottság elé. A tárgyalás folyama alatt a közmunkaminister e jelentést következő nyilatkozattal egészítette ki: „A mi az öntözést illeti, az kezdetét veszi Kis-Sztapár alatt 2400 f. ölnyi távolságban és eláraszthatja a termékeny síkságot jobbra-balra egészen Újvidékig. így kettős előnnyel bir a jelen tervezet, mivel holt vonala alig halad 1

J% mértföldet, mig ez a hirneves Cavour-csatornánál 15.000 f. ölet tesz, mindkét oldalt elönti területét, mi szintén kiváltságos s nem minden öntözhető csatornánál feltalálható helyzeti előny. Az öntözhető terület 6 külön, egymástól független csoportozatba osztható fel, s kényelmesen elárasztható, s a felesleges viz a meglevő nagy eséssel biró viztartányokba leereszthető. Nevezetesen I. szakasz a csatornától jobbra Ó-Sztapár és Bresztovácz földei, balra pedig Kis-Sztapár, Ó-Szivácz és a veprováczi földek egyrésze. Ezen szakasznál az öntöző viz magassága 201'—0—0 s