Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.
Irományszámok - 1872-12. Törvényjavaslat, az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről
12. SZÁM. 71 keltnek mondható, s mind az eddig élvezett költségtérítés mértékén, mind a földközi tengeren velünk versenyező államok részéről más ily vállalatoknak fizetett költségtérítés mértékén jelentékenyen alább marad; s hogy Magyarország és közvetlenül a magyar-horvát tengerpart kereskedelmies hajózási érdekeinek megóvásáról a költséghez járulásunk arányának megfelelő módon van ezutánra gondoskodva : ugy vélem rendelkezésére adtam a t. országgyűlésnek minden adatokat, melyek a beczikkelyeztetni kért szerződésnek tartalmilag való megítélését könnyíthetik és a kormány részéről követett eljárást igazolják. Hátra van még néhány megjegyzést tennem a szerződés megkötésénél alakilag követett eljárásra nézve. Az Ausztriával kötött kereskedelmi és vámszövetségről szóló 1865/7. évi XVI. t. ez. VI. czikkének 8 kikezdése következőleg rendelkezik: Az „ausztriai Lloyd" czim alatt működő, s mindkét fél forgalmi érdekeit előmozdító, nemzetközi tengeri postaszállító és hajózási vállalat a külügyi minister vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti és postaügyekben a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni." A tör vény, és illetőleg törvénybe igtatott államszerződés eme rendelkezésének ugy szószerinti tartalma mind ratiója azt, hogy a Lloyd ügyei a külügyi minister hatáskörébe tartozzanak — világosan a kereskedelmi és vámszövetség egész tartamára állapítván meg: a következő kikezdésnek is, mely szerint „az ezen vállalatnak szerződésileg biztosított államsegély a külügyministerium költségvetésének egyik részét képezendi", csak azon értelmet lehet tulajdonítani, hogy azon egész időre, mig a vámszövetség fenáll, a Lloyd segélyezésére, vagy helyessebben szolgálatai megjutalmazására fordítandó összegek a külügyminister költségvetésébe veendők fel, azaz az ereszben törvényesen megállapított arány szerint Ausztriával közösen viselendő kiadások közé sorolandók. Annyi szükségkép következett ebből, hogy ha az eddig fenállott, a múlt év végével lejárt szerződós megszűntével az állam és a Lloyd közötti visszonyok uj szerződés által továbbra való fentartása mutatkozik kívánatosnak, ezen uj szerződés megkötésére — a kereskedelmi vámszövetség egyetértőleg való törvényes módosítása és a költséghez járulás törvény által meghatározott arányának megmásitása nélkül — sem külön a magyar, sem külön az osztrák, sem együtt mind a két kormány, hanem egyes egyedül csak a közös külügyi minister lehetne törvény szerint hivatva, de hogy másfelől meg ezen intézkedés nem terjedhet hosszabb időre, mint a meddig maga a kereskedelmi és a vámszövetség is tart. Ezért állapítja meg a 27. §. az uj szerződés tartamát 1877. december végéig, hozzáadván, hogy ha a kereskedelmi és vámszövetség annak XXII. czikke 2-ik bekezdése alapján előbb mondatnék fel, semmint a fentebb kikötött idő letelt volna, a szerződés is ugyanazon napon veszti el hatályát, melyen lejár az idézett szövetség tartama. Ha a fentebbiek szerint már a törvényben van kimondva az, hogy az uj szerződést, ha köttetik, a külügyi ministernek kell megkötnie: kérdés tárgya maradt még, mily természetűnek kelljen e szerződést tekinteni, vájjon olyannak-e, mely a kormány és más magánszemélyek vagy vállalatok közt köttetni szokott nagyszámú hasonló természetű szerződések közé sorolható, ós az illető kiadás alkotmányos megszavazásán tul egyéb törvényhozási szentesítést nem kíván, vagy pedig olyannak, melyre a külügyminister által köttetni szokott államszerződések módjára a törvényhozások jóváhagyása, s így a szerződés törvénybe iktatása szükségeltetik. Ámbár a Lloyd gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálatellátása iránt kötött szerződés sem alakilag, sem tartalmilag a szorosan vett államszerződésekkel egy sorba nem helyezhető, mégis ez utóbbiak analógiáját volt kénytelen a kormány eljárásában követni, mivel azon meggyőződéssel találkozott, hogy az 1865/7. év XVI. t. ez. fentebb idézett szavaiban a törvényhozás abbeli szándéka, hogy a Lloyddal eddig fenállott viszony továbbra is fentartassék, világosan és a delegátiok előtt irányadó módon kifejezve nincsen. Kelt Pesten. 1872-ben. Szlávy József s. k.
