Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.
Irományszámok - 1872-12. Törvényjavaslat, az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről
12. SZÁM. 65 lások folyamában azon eleinte fenforgott szándék, hogy a tisztán póstaczélokra szolgáló levanteí járatokon kivül köteleztessék a Lloyd jövőre rendes korszakokban ismétlődő járatokat tartani fen a Suez-csatornán át Triest és Bombay között, és ugyanolyakat rendezni be Fiume és Brazilia között. A Lloyd eme két vonal fentartásáért (Triest és Bombay közt évenkint 8, Fiume s Brazilia közt évenkint 4 járatot számitva) — 200.000 frtot követelt, fenhagyván a teendő tapasztalatokhoz képest esetleg megállapítandó csökkentését emez összegnek. A magyar kormány azonban szem előtt tartva azt, hogy eme vonalak tisztán áruszállitási vonalak lennének, melyekre nézve sem a közös költségviselés elve a törvény értelmében nem találhat alkalmazást, sem pedig ok — azok fentartása iránt más vállalkozók mellőztével egyoldalulag a Lloyd-dal egyezkedni — nem forog fen: azoknak a póstaszerződés iránti tárgyalásnál tekinteten kivül hagyását kivánta. Szemügyre vette a magyar kormány még azon combinátiót is, hogy a közösen kötendő póstaszerződésnél csakis a külföldi, szorosan véve nemzetközi vonalak vétessenek tekintetbe, a belföldi járatokról pedig mindegyik fél külön gondoskodjék, akár azután ezek fentartását is a Lloyd-ra, akár pedig netalán más vállalatokra bizva. Ezen szándékától azonban utóbb ismét eltért a kormány, miután meggyőződött, hogy eme belföldi járatoknak egy része bele esik a monarchia tengerpartjain végig haladó albániai (tehát külföldi) vonalakba, másrésze ismét magyar ós osztrák tengerparti helyeket kötvén össze, más alakban, de ismét csak közösen és reánk nézve okvetlenül kedvezőtlenebb költségviselési arány mellett volna fentartható; végre oly olcsón, mint a Lloyd, mely üzlete eme részét nyeremény keresése nélkül csupán egyéb műveleteire kevésbé alkalmas hajóanyagának foglalkoztatása s tengerész-személyzetének begyakorlása által értékesiti, más vállalat eme nagy veszteséggel járó s igy nemzeti hajózásunkra nézve nem igen kecsegtető szolgálatot alig teljesíthetné. • Az uj szerződésbe is felvétettek tehát ezen belföldieknek nevezett, de az egész tengeri postahálózatnak kiegészítő részét tévő személy- és postaszállítási járatok, még pedig eltérőleg az eddig használt alaktól, nem mint ingyen fentartandók, hanem mint azon menetek osztályába tartozók, melyekért az állam a másodrendű költségtérítést fizeti mértföldenkint. Ezen eltérés a mi részünkről kifejezett kívánság szerint azért történt, mert a kérdéses menetek eddig is csak látszólag teljesíttettek ingyen, az itt szenvedett veszteség hozzá lévén ütve a többi vonalakért mértföldenként igényelt állami járulékhoz. A második szempont, melynek érvényre jutásától tette függővé a magyar kormány a szerződés megújításához való hozzájárulását, s mely az állam és a Lloyd közötti viszonyban a dualistikus momentumnak láthatóvá tételét követeli, a szerződés mostani alakjában elejétől végig következetesen van alkalmazva. A részletekre nézve a szerződés szövegére utalva, itt csak a főbb határozatokat van szerencsém kiemelni. Mint az osztrák cs. kir. és a magyar kir. állami póstaüzlet kötelékében álló intézet a vállalat ezentúl „az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaság" czégét viselendi. (L. a szerződéshez csatolt jegyzőkönyv 1-ső pontját.) A vállalatnak Triestben székelő 5 igazgató-tanácsosán kivül két, eddigelé Bécsben székelő külső igazgató-tanácsosa volt. Ezek közül az egyik, az 1872. évi május havában történendő uj választás alkalmával kilépvén, helye a magyar korona országaiban honos részvényessel fog betöltetni. (L. a jegyzőkönyv 2 pontját.) A magyar-horvát tengerpart forgalmi viszonyai érdekében olykép lettek a belföldi járatok megállapítva, hogy Fiume s Triest közt hetenként . . . . . . . . ^ . . . . . • • • • 2 Fiume s Zengg „ „ .................. 2 Fiume s Zára „ nyáron „ . . . . . . . . . . ... . . . • . 3 és télen „ . ... ... . . 2 járatot tartozik a Lloyd fentartani, Triest és Dalmátia között is csak hetenkint három járat KÉPV. IROMÁNY. 1872—1875. 1. 9
