Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-86. Törvényjavaslat, a sopron-pozson-lundenburg-vágvölgyi elsőrendü mozdonyvasut kiépitéséről

86. SZÁM. 345 Az engedélyesek, illetőleg jogutódaik, a kormány megállapítása szerint, az állam kincstár javára évi átalányt tartoznak fizetni azon költségek és kiadások megtérítése fejében, melyek a kormány főfelügyéleti joga gyakorlatával ugy az épitkezés tartama alatt, mint a pálya megnyitása után az államra nehézkednek. Azon költségeket végre, melyek az engedélyezett vasutvonalak előtanulmányozása folytán az engedély megadásáig a kormánynak okoztattak, kötelesek engedélyesek a biztositék letételére kitűzött határidő alatt a magyar királyi kormány által kijelölendő pénztárba beszolgáltatni. 18. §. Az engedély tartama az 1. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt uj vasút felállítása ellen kimondott oltalommal 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. Kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész engedélyezett vonal a közforgalomnak átadatik. Ezenkivül elenyészik az engedély akkor is, ha nem tartatnak meg a vonalozási munkálatok és az épités megkezdésére és befejezésére, valamint az üzlet megnyitására nézve kitűzött határidők, s e mulasztás az 1-ső §-ban idézett vasút engedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében nem igazoltathatik. 19. §. A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptétől számitva 30 év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa. A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatti évi tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámíttatni. Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a társulati összes értékek 5% kamatjának fedezésére és a kormány által megállapitandó törlesztési terv szerint azok törlesztésére szükséges összegnél kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapított engedély tartamáig, mint évi járadék fizetendő. 20. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 19. §. értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az itt engedélyezett jókarban és tehermentesen átadandó vasút birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és ai-épitményeket minden tartozékaikkal, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó-házakkal, minden belszerelvényekkel, bútorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalap és künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának tartozékát képezni nem fogják. 21. §. Az engedélyesek kötelesek a pálya építésének tartama alatt munkásaik számára kórházakat rendezni be. Azon esetre, ha munkásaik közül némelyek közkórházakban nyertek ellátást, az ezért járó költségeket engedélyesek lesznek kötelesek az illető intézeteknek évnegyedenként megtéríteni. KÉPVH. IEOMÁNY. 1872—75 i. 44