Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-38. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „az 1873-ik évi bécsi világkiállitáson kiállitandó tárgyak ideiglenes oltalmáról” szóló törvényjavaslat tárgyában - 1872-39. A tanügyi bizottság jelentése a kolozsvári egyetemre vonatkozó törvényjavaslat tárgyában

39. SZÁM. 209 A tudori szigorlatok mérveit és módozatait az illető tanszakok tanárkára állapítja meg. jelen törvény erejénél fogva azonban a mennyiség — természettudományi és bölcsészet nyelvészet •— történelmi tanszakokban az eddig fönállott encyclopaedikus »philosophiae doktorsági * (bölcsészettudori) szigorlatok helyére következő szaktudori szigorlatok és oklevélczimek állíttatnak föl: 1) mennyiségtu­dományi, 2) természettani, 3) vegytani, 4) természetrajzi, 5) nyelvészeti, 6) történelmi és 7) bölcsé­szeti. Az államtudományi (politikai) tanszak tanárkara szintén külön tudori szigorlatok tartására, kü­lön tudori oklevelek osztogatására jogosittatik. Az orvosi tanszakban az eddig fönnállott sebészeti „magister" és ,patrónus" fokok eltöröltetnek. Államvizsgákra vagy tudori szigorlatokra a rendes hallgatókon kivül még azok is boesátaii­dók, a kik az illető tanszak tanárkara előtt szaktanulmányaikat előleges értekezletben igazolják. Államvizsgákon szintúgy, mint a szigorlatokon nemcsak rendes és rendkívüli tanárok, de független (magán) tanárok is vizsgálhatnak. Az államvizsgák vizsgáló bizottságának egybeállítását a tanszak tanárkarának meghallgatásával a közoktatásügyminister eszközli. 12. §. Az egyetemi oktatás ingyenes. A vizsgálat és szigorlat szintén. Sem a rendes, sem a rendkívüli hallgatók, sem fölvételi dijat, sem leczkepénzt, sem államvizsga-dijat, sem szigorlati dijat nem fizetnek. Szegénysorsú szorgalmas hallgatók az állampénztárból ösztöndijakkal s ingyenes tankönyvek­kel segélyeztetnek. 13. §. Első folyamodványi hatóságok az egyetemen az egyes tanszakok (facultates) r. és rk. taná­raiból álló tanárkarok élőkön a karfőnökkel, (dékánnal,) kit a tanárkar tagjai évenként az illető tanszak rendes tanárai közöl választanak. Másodfolyamodványi egyetemi hatóság az egyetemi tanács (senatus), melynek tagjait számra lG-ot, az összes tanszakok tanárkarai évenként saját kebelőkből választják, élén az egyetem kormány­zójával (rector), kit szintén az összes tanszakok tanárkarai évenként az egyetem rendes tanárai közöl választanak. 14. §. Az egyetem házi s gazdászati ügyeinek kezelésére szükségelt tisztviselőket a közoktatásügy­minister nevezi ki. E tisztviselők évdijáról az államköltségvetési előirányzat, nyugdijokról azon tör­vény fog intézkedni, mely a köztisztviselők nyugdíj -rendszeréről fog alkottatni. Addig is jelen tör­vény erejénél fogva mind ez egyetemi tisztviselők 40 évi szolgálat után egész összegeit, 20 évi szol­gálat után felét fogják nyugdíjul húzni évdijoknak. 15. §. Fegyelmi tekintetben mind r., mind a rk. hallgatók első fokon az illető tanszak dékánja, másod fokon az egyetemi tanács, az egyetemi tisztviselők pedig első fokon az egyetem kormányzója (rektor), másod fokon az egyetemi tanács hatósága alatt állanak. A fegyelmi rendtartásra és eljárásra vonatkozó szabályzatokat a hallgatókkal és tisztviselőkkel szemben az egyetemi tanács meghallgatásá­val a közoktatásügyminister állapítja meg. KÉPVH. IROMÁNY. 1872 — 75 i. • 27

Next

/
Thumbnails
Contents