Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.
Irományszámok - 1872-38. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „az 1873-ik évi bécsi világkiállitáson kiállitandó tárgyak ideiglenes oltalmáról” szóló törvényjavaslat tárgyában - 1872-39. A tanügyi bizottság jelentése a kolozsvári egyetemre vonatkozó törvényjavaslat tárgyában
39. SZÁM. 209 A tudori szigorlatok mérveit és módozatait az illető tanszakok tanárkára állapítja meg. jelen törvény erejénél fogva azonban a mennyiség — természettudományi és bölcsészet nyelvészet •— történelmi tanszakokban az eddig fönállott encyclopaedikus »philosophiae doktorsági * (bölcsészettudori) szigorlatok helyére következő szaktudori szigorlatok és oklevélczimek állíttatnak föl: 1) mennyiségtudományi, 2) természettani, 3) vegytani, 4) természetrajzi, 5) nyelvészeti, 6) történelmi és 7) bölcsészeti. Az államtudományi (politikai) tanszak tanárkara szintén külön tudori szigorlatok tartására, külön tudori oklevelek osztogatására jogosittatik. Az orvosi tanszakban az eddig fönnállott sebészeti „magister" és ,patrónus" fokok eltöröltetnek. Államvizsgákra vagy tudori szigorlatokra a rendes hallgatókon kivül még azok is boesátaiidók, a kik az illető tanszak tanárkara előtt szaktanulmányaikat előleges értekezletben igazolják. Államvizsgákon szintúgy, mint a szigorlatokon nemcsak rendes és rendkívüli tanárok, de független (magán) tanárok is vizsgálhatnak. Az államvizsgák vizsgáló bizottságának egybeállítását a tanszak tanárkarának meghallgatásával a közoktatásügyminister eszközli. 12. §. Az egyetemi oktatás ingyenes. A vizsgálat és szigorlat szintén. Sem a rendes, sem a rendkívüli hallgatók, sem fölvételi dijat, sem leczkepénzt, sem államvizsga-dijat, sem szigorlati dijat nem fizetnek. Szegénysorsú szorgalmas hallgatók az állampénztárból ösztöndijakkal s ingyenes tankönyvekkel segélyeztetnek. 13. §. Első folyamodványi hatóságok az egyetemen az egyes tanszakok (facultates) r. és rk. tanáraiból álló tanárkarok élőkön a karfőnökkel, (dékánnal,) kit a tanárkar tagjai évenként az illető tanszak rendes tanárai közöl választanak. Másodfolyamodványi egyetemi hatóság az egyetemi tanács (senatus), melynek tagjait számra lG-ot, az összes tanszakok tanárkarai évenként saját kebelőkből választják, élén az egyetem kormányzójával (rector), kit szintén az összes tanszakok tanárkarai évenként az egyetem rendes tanárai közöl választanak. 14. §. Az egyetem házi s gazdászati ügyeinek kezelésére szükségelt tisztviselőket a közoktatásügyminister nevezi ki. E tisztviselők évdijáról az államköltségvetési előirányzat, nyugdijokról azon törvény fog intézkedni, mely a köztisztviselők nyugdíj -rendszeréről fog alkottatni. Addig is jelen törvény erejénél fogva mind ez egyetemi tisztviselők 40 évi szolgálat után egész összegeit, 20 évi szolgálat után felét fogják nyugdíjul húzni évdijoknak. 15. §. Fegyelmi tekintetben mind r., mind a rk. hallgatók első fokon az illető tanszak dékánja, másod fokon az egyetemi tanács, az egyetemi tisztviselők pedig első fokon az egyetem kormányzója (rektor), másod fokon az egyetemi tanács hatósága alatt állanak. A fegyelmi rendtartásra és eljárásra vonatkozó szabályzatokat a hallgatókkal és tisztviselőkkel szemben az egyetemi tanács meghallgatásával a közoktatásügyminister állapítja meg. KÉPVH. IROMÁNY. 1872 — 75 i. • 27