Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.
Irományszámok - 1872-19. Törvényjavaslat, a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendű gőzmozdonyvasut kiépitéséről
19. SZÁM. 139 pálya hosszában létező vagy azon felállítandó állami távírda vezeték-oszlopaira megerősíthesse, azonban, valamint a huzaloknak, ugy a megerősítés módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben elfogadott rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s a vasutüzleti távírda vezetékeknek az állami távírda oszlopokhoz való erősítése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga az állam hajtatja végre, mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősítésnek és felügyeletnek teljes költségeit az engedélyes viseli. Ha az állam a vasútvonal hosszában állami távirdavezeték felállítását nem tartaná szükségesnek, a vasút üzleti távirdavezeték felállításának minden költsége az engedélyest fogja terhelni. Ezen távirdavezeték kiépítése azonban csak az állammal kötendő külön egyezmény és az ez által erre adott külön engedély értelmében létesíthető. Az állami távirdaoszlopokra erősített, vagy ezek nem létében önállólag épített vasutüzleti távirdavezetékek, az állam szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyözésekre használható, melyeket a vasúti üzlet czéljából az igazgatóság és alattas közegei, vagy ez utóbbiak egymás közt váltanák. Jogosítva van azonban a kormány, egyetértőleg a vasutigazgatósággal, elrendelni, hogy ezen távirdavezetékek a kellő ellenőrzés mellett, s a mennyire az üzlet forgalma megengedi, ugy állami, mint magánysürgönyzésekre is használtassanak. Ez esetben a használat módját és a sürgönydijak megosztását az állam és engedélyes közt külön egyezmény fogja szabályozni. Ha az állam a vasutüzleti távirdavezetékek felépítését, vágyba már kész távirdavezetékek jókarban tartását magára vállalja, ugy a kiépítés feltételei, mint a jókarban tartásért fizetendő évi átalány külön egyezmény utján állapittatnak meg. Ha a második vágány lerakása, átalában a vaspályatöltés szélesbitése, vagy áthelyezése vagy engedélyes bárminemű érdeke, a távirdavezetékek kimozditását vagy máshová elhelyezését tenné szükségessé, mind a vasutüzleti, mind az állami távirdavezetékek áthelyezésének összes költségeit engedélyes lesz köteles viselni. 9. §. A szállítási dijakat engedélyes belföldi ezüstpénzben számithatja akkóp, hogy a mindenkori árkelet alapján megállapítandó szállítási dijakat országos értékben tartozik elfogadni. Az árszabás átszámítása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett az engedélyesek megkeresése, vagy a kormány rendelkezése folytán hónapról hónapra a közvetlen múlt hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint s rendkívüli esetekben rövidebb időközökben is, az elébbi hasonló időközben fenállott ezüst árkelet szerint fog eszközöltetni. 10. §. Az árszabások az engedélyes által időközben leszállíthatok, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik, vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy növekedések esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. E tekintetben egyébiránt joga van a kormánynak a tariffákat szabályozni. Ha valamely szállító- vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér leszállításban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesíteni kell minden szállítót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények színleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak. 18*