Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.
Irományszámok - 1872-18. Törvényjavaslat, a Ferencz-csatorna kiépitése tárgyában az 1870. XXXIV. t.-czikkel törvénybe igtatott engedély-okmány módositásáról
18. SZÁM. 135 Ha elfogadtatik a törvényjavaslat, ez által kisebb s már ezért is könnyebben és jutányosabban lesz beszerezhető az alaptőkének a magánosoktól beszerzendő része. Aztán az államnak nagyobbmérvü részesülése az alaptőkében, emeli a vállalat hitelét, mi a pénzbeszerzést újra olcsóbbá teszi. Mind ezek folytán alább szállván az alaptőke névszerinti összege,, tetemesen kisebb összeg előzendi meg a javaslatba hozott államsegély fejében átveendő részvényeket, és igy ezek kamatozása korábban és biztosabban fog bekövetkezni. Idejárul, hogy az államsegély ezen emelésének feltétele alatt engedélyes késznek nyilatkozott arra is, hogy az elsőbbségi kölcsönkötvények biztositékául mind a tőkére mind a kamatokra nézve az ujon ásandó csatornának is csak jövedelmei köttessenek le, nem pedig annak állaga is. A javaslatba hozott módosítás ezenkívül gazdászati és egészségügyi szempontból is nevezetes előnyökkel bir. Ugyanis a mostani nedves években a Ferenczcsatorna mellékén fekvő síkságokat az állóvizek, köznyelven földárja, nagy mérvben elborították, ugy, hogy az ottani kincstári uradalmaknak is két harmadrésze, mintegy 20 ezer hold, ezenfelül pedig a lakosság birtokának nevezetes része viz alatt áll. Ezen álló vizeknek rendes lefolyásuk nincs, s csak elpárolgás utján enyésznek el, s ugyanakkor, midőn a népes vidék egészsége nagy mérvben veszélyeztetik, a tulajdonosoknak mitsem jövedelmeznek. Ha a csatorna az engedélyokmányban foglalt terv szerint építtetik ki, ugy az álló vizeknek csak egy része lesz levezethető; míg a javaslatba hozott s a közmunka s közlekedési ministerium által a helyszínén is megvizsgált, és a czélnak megfelelőnek talált módosítás esetére képes lesz a csatorna az összes vizeket befogadni, ha az engedélyes a kis-sztapár-ujvidéki csatornából a vizet minden tavaszszal, a hajózást és öntözést megelőzőleg nyolcz napra lebocsáttatja, hogy az álló vizek a csatornába folyhassanak. Miután a módosított terv szerint a csatorna 1-ső számú zsilipjénél három láb bukást fog nyerni, és a csatorna 2-dik számú tartánya ennek megfelelőleg mélyítetni, s ez által képesittetni fog a legmélyebben fekvő szomszédos területekről a vizet befogadni. Ezen módosítás keresztülvitelét mint feltételt kötötte a kormány ahoz, hogy az építési költségekhez az állam kétötöd részben járuljon. Ezenkívül arra is kötelezi magát a részvénytársulat, hogy mindaddig, mig a kormány által nyújtott államsegély fejében átvett részvénykötvények után az évi kamatok 8%-ra nem emelkednek, az öntöző csatorna mentén fekvő kincstári uradalmak területéből, a pénzügyminister kijelölése szerint 14 ezer holdhoz az öntözéshez vizet díjmentesen fogja szolgáltatni oly módon, hogy 7 ezer hold tizennégy napi időközben, 7 ezer hold pedig idényileg, az az őszszel és tavaszszal egyszer-egyszer átöntöztessék. A 14 ezer holdnak, ezen átöntözése folytán az államkincstár évenkint legalább is 140,000 forintnyi béremelkedést várhat. Végre arra is kötelezte magát a vállalkozó, hogy a csatorna mentén fekvő kincstári uradalmakból, szintén a pénzügyiminister kijelölése szerint, kész átvenni haszonbérbe 12 ezer hold földet 15—20 évre, holdankint 5 frttal magasabb évi haszonbér mellett, mint a mennyit azon földek öt évi, illetőleg 1868—1872. évi bérátlaga tesz, mely kötelezettség 60 ezer frtnyi béremelkedésnek felel meg. Ezen indokok alapján bátorkodunk, a tisztelettel beterjesztett törvényjavaslat elfogadását kérni.
