Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.

Irományszámok - 1869-1453. A központi bizottság jelentése a sopron-lundenburg-vágvölgyi elsőrendü mozdonyvasut engedélyezése iránt előterjesztett törvényjavaslat tárgyában - 1869-1454. A képviselőház által - az ideiglenes bünvádi eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött tizenöttagu bizottság jelentése

808 1454. SZÁM. 105. §. .Az elnök után a birák, valamint a kir. ügyészségi tag, s a védő is intézhetnek az ügy felvilágosítására vonatkozó kérdéseket, mind a vádlotthoz, mind pedig a tanukhoz és a szakértőkhöz, a tanukhoz ós szakértőkhöz vádlott is intézhet az ügy felvilágosítására vonatkozó kérdéseket. Ha az ügygyei semmi összefüggésben nem álló kérdések intéztetnének valamelyik kihallgatandóhoz, vagy ha a kérdésből, vájj a feleletből kiderülne, hogy mások becsületének a fennforgó tárgygyal semmi összefüggésben nem álló megsértése czóloztatik: az elnök jogában áll a kérdést vagy a feleletet félbeszakítani, s az illetőt a válaszadástól eltiltani. Mindenik tanú, s a netalán még meg nem esketett szakértő megésketóse iránt, mind a kir. ügyészség, mind pedig vádlott észrevételei meghallgatandók. Az észrevételek felett a bíróság határoz. 106. §. A végtárgyalás folyama alatt felmerült körülmények felderítésére, a törvényszék határozata folytán, az elnök az ily tárgyalás alatt, s azonnali megjelenési kötelezettség mellett is, idézhet meg és rendelhet be tanukat, illetőleg szakértőket. 107. §. A tanuk és szakértők kihallgatása után az okiratokban foglalt bizonyítékok olvastatnak fel, s ezt követi a szembesítés. 108. §. A bizonyítási eljárás befejezte után a kir. ügyészségi tag, az eljárás eredményét összefoglalva, a. mennyiben az eljárás eredménye által a büntetendő cselekményt bebizonyítva tartja, vádlott elitóltetésót kéri a bíróság által kimondatni,, s egyszersmind a súlyosító ós az enyhítő körülmények kiemelésével, az alkalmazandó büntetést indítványba hozza. A kir. ügyész után, ha az eljárás magánvádló feljelentése folytán volt csak megindítható, a magánvádlót, ha pedig a büntetendő cselekmény által valaki megkárosittatott, ezt illeti a szóbeli előterjesztés joga. Ha a magánvádló vagy károsított nem volna jelen, sem magát ügyvéd által nem képviseltetné, közvetlenül a kir. ügyész után, egyébként pedig amazok után, vádlott, illetőleg ügyvédének védbeszóde hallgatandó meg. ••••_ , ' A védbeszódre a kir. ügyész válaszolhat, mely esetben azonban az utolsó perbeszád a vádlottat, illetőleg a védőt illeti. 109. §. A perbeszédek után, azok tartalmát röviden összefoglalva, megmagyarázza az elnök a vádlottnak, s megkérdezi őt, hogy nem akar-e még valamit védelmére előterjeszteni. Vádlott netaláni észrevételeinek meghallgatása után a bizottság elnöke a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja., a mire a bíróság s a jegyzőkönyvvezető itólet vagy határozat hozatala végett külön terembe vonulnak. 110. g. Ha a vógtárgyalás eredménye szerint vádlott elítélésére vagy fölmentésére elegendő bizonyítékok léteznek, a törvényszék ítéletet hoz. • Határozat csak az esetben hozható, ha a végtárgyalás folyama alatt felmerült valamely lényeges körülménynek bővebb földerítése válik szükségessé. ni. §. ; ; * •//; • ., ; Az itólet által vádlott vagy elítélendő, vagy felmentendő. Elítélés esetóben a büntetendő eljárás