Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.

Irományszámok - 1869-1453. A központi bizottság jelentése a sopron-lundenburg-vágvölgyi elsőrendü mozdonyvasut engedélyezése iránt előterjesztett törvényjavaslat tárgyában - 1869-1454. A képviselőház által - az ideiglenes bünvádi eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött tizenöttagu bizottság jelentése

296 1454. SZÁM. Ha a törvényszók nem találta a vizsgálatot meginditandónak, a kir. ügyész, — ha pedig a vádlott letartóztatását rendelte el, ez utóbbi a kir. táblához fellebbezhet; ezen jogorvoslat azonban akár a kir. ügyész, akár a vádlott által használ!assók, felfüggesztő hatálylyal nem bir. A kir. tábla határozata ellen orvoslatnak nincs helye. 34. §. Vizsgálóbírókat rendszerint a törvényszéki bírák sorából, csekéljebb fontosságú esetekben a jegyzők közül a töneiyszók elnöke nevez. A járásbíróság egyszersmind vizsgálóbiróság is levén, a törvényszékhez beadott bűnvádi feljelen- , tések esetébe;*, az előnyomozással a törvényszék elnöke által, az előnyomozás befejezte után pedig a vizsgálattal, a törvényszék által azon járásbíróság bizható meg, a melynek területén belül kővettetett el a bűntett. 35. §. A vizsgálat tárgyát képezi a bűntettre, annak minőségére, a tettesre, a bűntársakra, bűnrészesekre, segéh >zőkre és orgazdákra, úgyszintén a bűntett által okozott kárra vonatkozó mindazon adatoknak kiderítése, melyek által a bűntett ós a bűnösség vagy a bűntelenség, továbbá a súlyosító ós enyhítő körülmények bebizonyíthatók. Ez okból az előnyomozat eredményei a vizsgálatnál figyelembe veendők, s a közbiztonsági tisztviselők által tett előnyomozás mind a lényeg, mind az alak tekintetében a vizsgálóbíró által megbírálandó, szükség eseti/ben kiegészítendő, illetőleg ismétlendő. , ' '"- . 36. §. Miádén vizsgálati cselekményről, mihelyt az fogonatosittatik — s ha ez nem volna lehetséges, annak fogan: ásítása után azonnal jegyzőkönyv veendő fel. , A kihallgatott személyek nyilatkozatai, mennyire lehetséges, ezeknek saját szavai szerint iktatandók a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv egy felesketett jegyzőkönyvvezető által vezetendő, s tartalmának azon része, mely a kihallgatot egyén vallomását vagy nyilatkozatát foglalja magában, az illető egyén előtt felolvasandó ós megmagyarázandó, a kihallgatott megkérdezendő egyszersmind az iránt is : vájjon a jegyzőkönyv tartalma ellen nincs-e észrevétele ? . Egyebekben a fennálló szabályok követendők. 37. §. A kir. ügyész nem lehet jelen a vádlott kihallgatásánál : de joga van a birói szemle, a szemólymotozás. házkutatás, lefoglalás, valamint a hullabonczolás foganatosításánál jelen lenni, s az eljárás folyama alatt a neki szükségesnek látszó indítványokat tenni. Joga van továbbá a kir. ügyésznek a neki szükségesnek látszó vizsgálati cselekmények elrendelését, kiegészítését vagy helyreigazítását inditványozni, mely indítványai a vizsgálóbíró álta! fontos okok nélkül nem aellőzhetők. A vizsgálati cselekmények egyébiránt a kir. ügyész indítványa nélkül is elrendelhetők : ázol foganatosítása előtt azonban a kir. ügyész a vizsgálóbíró által értesítendő. Ugyanazért joga van a kir. ügyészség tagjának a vizsgálati iratokat bármikor megtekinteni, s köteles a vk'gálóbiró azokat, — átolvasás és megjegyzések tótele végett a kir. ügyészségi tagnak annyiszor, valahányszor ez kívánja, — haladéktalanul átadni. 38. §. Vádlott jogában áll a vizsgálat megindítása után védő ügyvéd segélyével élni, ki vádlottal, a mennyiben az letartóztatva lenne,-a vizsgálat folyamában a 27. §-ban megállapított módozatok mellett, csak egy birói közeg jelenlétében órintkezhetik.