Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.
Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak
1441. SZÁM. 19 2-ik melléklet az 1441 m. irományhoz. v * -: • '.-'•••' : , K i v..o nata a vallás- s közoktatásügyi ministerium részéről a magy. kir. vallás-alap jogi természete iránt véleményadás végett kiküldött albizottsággal közlött okiratoknak. 1. Ii. Ferdinánd király diplomája 1625. év deczember 11-ről, melyben a magyarországi öszszes egyházi rendnek azon kérésére, hogy az egyházi fő javadalmasoknak hatalmat adjon az ősiekhez nem tartozó ingó értékekről bizonyos módon rendelkezhetni, illetőleg végrendeletet alkotni, s ennek módját örök időre határozza meg : azt rendelte, hogy az egyházi főjavadalmasok, illetőleg káptalanbeli tagok halálának esetében, akár végrendelet hátrahagyásával, akár a nélkül haláloztak légyen meg, az illető káptalan vagy legközelebbi convent annak temetésére ós ingó javainak számadás terhe alatti összeírására, megőrzésére ós kezelésére három tagját küldje ki, kinek egyike a király nevében járand el; - azt rendelte tovább : hogy ezen kiküldöttek által a temetési költségek, a cselédség bére s a hitelezők az alább említendő magyarországi papnövelde kárára tett adósságoknak kivételével — elégíttessenek ki, a könyvek a káptalannak, az egyházi ruhák és összes oltári ékszerek az illető egyháznak, a házieszközök a meghalt javadalmas utódjának hagyassanak; — minden egyéb ingó érték pedig, a majorságiakat is ide értve, két egyenlő részre osztassék, oly formán, hogy fele a felállítandó magyarországi papnöveldére, s ha ez tökéletes állapotban lesz, a szegényebb plébániáknak az esztergomi érsek, s több püspökök belátása szerinti javadalmazására fordittassék ; — a másik felével pedig az egyházi főjavadalmasok a kánonok szabványai szerint szabadon rendelkezhessenek : remónyli mégis ő felsége, hogy azok végrendeleteikben a vóghelyekről, az összes kereszténység ezen vódbástyáiról, mint legkegyesebb czélról meg fognak emlékezni. 2. III. Ferdinánd király diplomája 1650. év augustus 6-ról, melyben azon okból, hogy a kath. egyházhoz nem tartozók, jövőre a plébánosoknak semmit nem tartozandanak fizetni, örökös alapítványként azt rendelte, hogy a magyar kamara jövedelmeiből, jelesül a pozsonyi kamarából, évenkint 6,<i00 frt fizettessék az esztergomi érsek kezéhez, ki azokat ugy a maga, mint más püspökök dioecesióben a károsult és szűkölködő plébánosok felsegélósóre tartozzék fordítani, s ez összegnek hová fordításáról a kánonok értelmében a négy évenkint tartandó tartományi zsinatot értesítse. 3. I. Leopold király rendelete a m. kir. udvari kamarához, melyben Szegedy Ferencz egri püspök hagyatéka iránt támadt kérdések folytán rendeli, hogy a főjavadalmasok halála esetében azok ingóságainak összeírásánál a káptalan küldöttei legyenek az elsők, de azokhoz kamarai küldöttek is mindég csatoltassanak : ellenben azon panaszok megszüntetése végett, hogy a kir. 'fiscus a megüresült püspöki javadalmak jószágait roszul kezeli, ezek kezelésénél a kamarai küldöttekhez egy káptalani tag is hozzá járuljon, s hogy a támadható vitás kérdések, ha a m. kir. udv. kancellária által el nem intéztethetnének, vógelintézós végett a kir. felség elé terjesztessenek (decz. 29. 1675.) 4. Ugyanazon királynak rendelete a m kir. kamarához, melyben a magyar klérus kórelme folytán, az 1675. évi deczemb. hó 29-én kelt királyi rendeletét vissza vonván, azt rendeli: hogy az egyházi javadalmasoknak ingó hagyatéka mindenben II. Ferdinánd fenntebbi diplomája szerint kezeltessék, ós igy annak összirására kamarai küldött ne küldessék ki, de viszont a megüresült javadalmak 3*
