Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.

Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak

1441. SZÁM. 199 56-ik szám. Mélyen tisztelt képviselő ur! Nagyságos uram! Azon kérdések némelyikére, melyeket f. évi június 18-án kelt nagybecsű levelében érinteni méltóztatott, nyomban válaszolhatok, másokra nézve puhatol'ást kell intéznem, és pedig 1. a) Külön horvátországi vall ás alap nem volt soha. A jegyzék bevezetét ében 1.139,308 frt 91 krra tétetik a horvátok vallásalap jutalékaimért a Horvátországban feloszlatott szerzetes rendek és megszüntetett kolostorok vagyonát számba véve, számbavóve továbbá az eme vagyonban időközben esett változásokat, továbbá az 1848. óta járó kamatot ós az ennek fejében Horvátország rószére teljesített fizetéseket, a magyar vallás-alapnak feunebbi részlete tekintethetik horvát eredetűnek. Alázatosan megjegyzem, hogy itt csak ingó vagyonról un szó és hogy a horvát jutalók fennebbi összege azon alapot képezi, mely után a horvátokat a vallásalapból megillető évi járulókot néhány óv óta számítjuk ós fizetjük. A horvátok azonban nincsenek ezzel megelégedve s a horvátországi járulék kihasitása eddigelé még megoldatlan problémát képez. b) A Commissariaticus alapról, a horvát alapi jutalék kihasitása iránti tárgyalás alkalmával is csak annyit tudott mondani a számvevőség, hogy ez alap eredetileg a palae s t i n a i szenthelyekfentartására volt lendelve. A bécsi ferenczieknél székelt szent- vidéki bizottság feloszlatása után, Ő Felsége által 107,700 írttal bosnyák papnövendékek tartására rendeltetvén, a biztossági alap elébb ugyan az alsó-ausztriai vallásalapnak adatott át, későbben pedig a magyar v, alapba kebeleztetett. Ha Nagyságod a biztossági alap keletkezésének forrásait ismerni kívánná, ez esetben lehetne ugyan Bécsben kutatást indítani; bizonyos azonban, hogy idő telnék, mielőtt csak az iratok hollétéről is tudomást szerezni lejietne. c) A katonai határőrvidóki ós a fiumei vallásalapra nézve ugyanaz áll, a mit a horvát vallásalapi jutalókra nézve, ]. a. alatt elmondani szerencsém volt. d) Már 1802. évben megpendittetett a vallás- ós a tanulmányi alap apróbb ós szótszórt birtokrószeinek hason értékű kincstári birtokokkal való kicserélése. Ez későbben vógbe is ment ugy, hogy a vallásalapnak számos apróbb birtokai, melyeknek becsértéke, különböző időszakokban, különböző összegekben állapíttatott meg, a kincstárnak némileg csekélyebb értékű birtokaiért cserébe adattak. Véglegesen befejezve ezen ügy sincs, különösen pedig még nincs kiegyenlítve a kincstár részéről azon különbözet, mely a cserébe kapott ós a cserébe adott birtokok értéke közt az alapok hátrányával fennáll. Minthogy a vallásalap részéről cserébe adott birtokok közt Horvátországiak (jelesen remetei és lepoglavai, sőt — mit a horvátok sajátjokul reclamálnak — muraközi szent illonai birtokuk is) is voltak, s minthogy sem a csere idejón sem később soha meg nem állapíttatott, mely része a cserébe kapott javaknak, tekintendő a cserébe adott horvát birtokok surrogátumának, ennélfogva önkényt