Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.

Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak

14 1441. SZÁM. pártfogása alá van ajánlva, habár egynémely alapitványi oklevelekben alapítványok ezeknek nevére is téve lenni látszanak, nem oly jog alanyok, melyek tulajdoni jog gyakorlatára képesítve lennének. A katholikus híveknek az illető egyház községekben létező egyházi javakhoz kétségen kívül van tulajdoni joguk: de a magasabb javadalmaknak, oly egyházi javaknak tulajdona, melyekről itt szó van, azoknak hazánkban soha nem adományoztatott, s a katholikus hívek, habár tagjai ugyanazon egyháznaV, s egyház községenként erkölcsi testületek is, e közön kivül vagy felül álló erkölcsi testületet hazánkban mindeddig nem képeztek. Az illető javadalmas a javadalomhoz tartozó jószágoknak lényegéről semmikópen sem rendelkezhetvén, s csak jövedelmeik élvezetére lévén, bizonyos czélokra leendő fordításuknak kötelezettsége mellett jogositva; nem birja eképpen a magán tulajdonnak leglényegesebb kellékét, s azért csak javadalma jószágainak bizonyos feltótelek s kötelezettségek teljesítésével tartozó haszonélvezőjének tekintethetik. Minden magán tulajdonnak kútforrása továbbá alkotmányunk régi rendszere szerint a törvényes kellékekkel ellátott királyi donatio volt, s a királyi adományos az előtt is bírt a magán tulajdonnak legfőbb jellegével, birtokának mind lényegéről, mind járulókaiiól a törvény korlátai közötti szabad rendelkezési joggal, most pedig e jogot megszorítás nélkül gyakorolja: az érsekségek, püspökségek, káptalanok, apátságok, própostságok, ós jószágokkal ellátott szerzetes rendek ellenben birtokaikat nem királyi adomány-leveleknek, hauem bizonyos czélokra, bizonyos feltótelek ós kötelezettségek kikötése mellett költ alapitványi leveleknek köszönik, melyek az alapitványi javaknak se lényegéről se jövedelmeiről szabad rendelkezési jogot a javadalmasoknak nemcsak nem adnak, hanem azokat ezen birtokoknak és jövedelmeiknek a kitűzött czélokra folytonosan leendő fenntartására, fordítására kötelezik. A magánosok tulajdonához tartozó javak s az egyházi javak között tehftt régi törvényeink szerint is átalában az a különbség van, mely a tulajdon s az alapítvány között létezik, s az ily alapitványi birtokok egy részről eszközök, melyek a javadalmas kezébe adattak, javadalma czóljainak teljesítésére, más részről díjazását képezik azon munkának, melyet az alapítvány czóljainak teljesítésére a javadalmas fordít, s ennélfogva az illető javadalmak a javadalmasnak épen ugy nem tulajdonai, mint nem tulajdona valamely államhivatali állomásnak a fizetés, mely hozzá van csatolva, vagy azon dotatio, melylyel teendőinek teljesítésére az állam által elláttatik. Bkópen fogták fel hajdan is hazánkban az egyházi javaknak jogi természetét; így például, midőn sz. István II. Decr. 35-ik czikke által kimondatott, hogy ki ki szabadon rendelkezhetik, mind sajátjáról, mind a király ajándékairól, ezen általános szabály alól a megyei várakhoz ós a püspökségekhez tartozó jószágok mindjárt kivétettek, igy Kálmán király I. Decr. 16-ik czikke szerint vissza vette az egyházaktól és klastromoktól felesleges javaikat, ós csak a szükségeseket hagyta meg, az egyházi javak egy része továbbá a haza szükségei ugy kívánván, ismételve a végvárak fenntartására fordíttatott," több püspökségek s más javadalmak jószágai a kincstár szükségleteinek fedezésére másokkal inscribáltattak, elzálogositattak. Zsigmond VI. 21. Mátyás YI. 37. 1548: 8. 12. — 4 542: 3. - 1550: 17. t. ez. szerint az eltörlött szerzetes rendeknek s klastromoknak jószágai magányosoknak is adományozhattak, vagy mint a 81. sz. a. okmányból kitetszik más állami czélokra rendeltettek fordíttatni, — több püspökségeknek jószágai az ő diacesiseikböl alkotott más uj püspökségekhez csatoltattak, az érsekek ós püspökök jószágai jövedelmeinek szükségleteik fedezésére megkívántató része számszerint meghatároztatván, mind azon jövedelmeik, melyek ez n részt meghaladták mint a 10., 11., 31., 32., 76., ós 81. számok alatt látható, részint más diaecesisek ós más egyházi megyékben levő intézetek segélyezésére fordíttattak, részint a vallás alapba pro cassa parochorum, s a szabályozott püspökségek alapjába szolgáltattak be: — minden egyházi fő javadalmasok a várak erődítésére az 5., 37., 39., 40. s több sz. a. okmányok szerint külön egyházi subsidiummal rovattattak meg : a királyi kinevezéstől függő megüre-