Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.
Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak
1441. SZÁM. 7 nál fogva az alapítók szándéka szerint fordíttatni; 31. sz. a. rendeletének végrehajtását továbbá is elrendelte, s azt az 182 8 / 7 esztendei országgyűlés 38. sz. a. felirata ellenére is fentartotta. És valóban, ha tekintetbe vétetik, hogy az 1715: 74—1723: 70., 71. czikkek az alapítványokra való felügyeletre, s az illető javadalmasoknak arra való kényszerítésére: hogy javadalmaik alapításának czéljait teljesítsék, a királyt jogosították fel, és így kötelezték is, — ha tekintetbe vétetik továbbá, hogy a király az 1848. III. t. ez. megalkotása előtt rendeleteinek kibocsátásában felelős ministeriuma ellenjegyzésének szüksége által nem volt korlátozva; csakugyan jogosan mondhatta Ferencz király, hogy az érsekségek és püspökségek jövedelmeit alapításuk czóljai szerint az őt megiilető legfőbb királyi jogánál fogva szabályozza. Elismerte ezt a 38. sz. a. országgyűlési felírás is annyiban, a.mennyiben kimondja, hogy az egyházi rendnek kérdéses taksálása az 1715: 60 és 1791: 23 t. czikkekben világosan körülirt legfőbb kegyúri jogban nem gyökerezik, s ezen taksálás ellen, a nemesi ós egyházi javak általános adó mentességét kimondó, de a kérdéses szabályozásra, mely alapítványi kötelesség tejesítését tárgyazván, adó kivetést nem képezett — nem alkalmazható törvényekre való hivatkozáson kívül, főképen azért tett kifogást, mert az országgyűlés befolyása nélkül hozatott be, s ezen észrevétel helyes is azon szempontból, hogy az ország állandó nézete szerint az egyházi javakból való ilynemű rendelkezés a törvényhozást illeti. Az emiitett országgyűlési felírás kiterjeszkedik az egyházi fójavadalmasoknak a várerőditósi subsidium czime alatt történt megrovására is, melynek eredete, története, mennyisége a 37., 39., 40., 78!, 79., 80., 81., 82., 83., 84,,- 85., 86. sz, alatti okiratokból bővebben kitetszik. Mi kétségtelennek tartjuk ugyan, hogy e megrovásnak törvényes alapjai voltak azon számos hazai törvényekben is, melyek az egyházi fő javadalmasokat a bandériumok s végvárak fenntartására nézve, különösen dézsmabeli jövedelmeiknek tekintetében terhelő kötelezettségekre vonatkoznak: alapja volt továbbá I. Lipót királyi 5. sz. a, nyílt levelében, mely szerint a katholicus klérus maga felajánlotta hogy titulo juris armorum, és a bandériumok megváltása fejében összes gabonabeli dézsmájának egy tizedót évenként a királyi magtárakba ingyer, fogja beszolgáltatni: alapja Tolt II. Ferdinánd király 1625. észt. I. Lipót király 1677 észt az 1 és 4. sz. a. látható diplomáikban s a 6-ik sz. a. fekvő Kolonicsiana Conventióban is, melyeknek mindegyikében az egyházi fő javadalmakat a várak fenntartására nézve terhelő kötelezettség folytonosan fenntartátik; de mind e mellett beismerjük, hogy. az egyház javakra rótt ezen teherre nézve csakugyan alapos az ismételve említett országgyűlés feliratának azon észrevétele, hogy annak teljes jogórvényü megállapítására az országgyűlésnek hozzájárulása is szükségeltetett'; e kérdésnek bővelb fejtegetése azonban jelen feladatunk körébe nem tartozván, e tekintetben csak azt jegyezzük meg, hogy azon álhatatosság, melylyel az egyházi javadalmakat a várak fenntartásának tekintetében terhelő külön törvényes kötelezettség több századon keresztül mindig fenntartatott ós érvényesítetett, egyik bizonyítéka annak, hogy az egyházi javaknak jogi viszonyai a nemesi javakóval mindenben egyenlőknek sem a törvényhozás, sem a kormány által nem tartattak. Megtörténvén a feljebb emiitett királyi rendeletek folytán az érsekségek ós püspökségek kérdéses szabályozása, a mint a 33. sz. a. okmányból következtethető, az egyházi főjavadalmak fölös .jövedelmei 1804. évi november 1-ső napjától kezdve voltak a vallási alapba beszolgáltatandók: a 42. sz. a. kimutatásból pedig kitetszik, hogy az érsekségek, püspökségek, s a királyi kinevezéstől függő javadalmazott apátságok, própostságok, sőt a mennyiben ilyeneknek birtokában vannak, az egyetemi, tanulmányi és vallás-alap is, az 1848. esztendeig a valás-alapba (s. e. c.) pro sassá parochorum 121,096 frt 53 kr. v. ez. — a szabályozott püspökségek alapjába 219,670 frt 34 krt v. ez. tartoztak évenként fizetni; mert a vallás alapnak rendeltetése f^pen plébániák alapítása és segélyezése, a szabályozott püspökségek alapjának rendeltetése pedig a papnöveldék, agg papok házainak ellátása levén -
