Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1439. Az állandó vasuti és pénzügyi bizottságok jelentése a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő vasut iránt előterjesztett törvényjavaslat tárgyában
362 1439. SZÁM. lehet. A második szakaszon százhúsz (120) méter hosszúságra egy métert emelkedhetik a pálya felszíne. A kanyarodásoknak az első szakaszon 400, a második szakaszon pedig 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya keresztszelvényeire nézve a kormány ós engedélyesek között megállapított és a közmunka és közlekedési ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, nevezetesen a pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méternél kevesebb nem lehet. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállítani, s annak a megnyitáskor' a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell bírnia, ezenkívül még az építés alapterhére a pálya hosszában pályamértföldenként legalább 300 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalék kövecs helyezendő el. A műépitmények egészen kő és vasanyagból építendők, kivéve a Rábafolyón felállítandó hidat, mely egészen fából építhető ugyan, de mint ideiglenes, csupán a végleges hídnak száraára kitűzendő hely mellé állítandó. A Lajta-folyón építendő híd szintén fából állitható elő, ha ezen hídnak osztrák területre eső része ugyan így készül, ha ellenben a két kormány egy végleges híd előállításában egyezik meg, ezen hidat az engedélyes minden kárpótlás nélkül kőből és vasból köteles kiépíteni. . A pálya felett elvezető s a pálya testén kivül eső hidak egészen fából építhetők. I) Felépítmény. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknak elrendezésére nézve a kormány és az engedélyesek között megállapított, ós a közmunka- és közlekedési ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sinek egy bécsi láb hosszúságban 20 1 | 2 vámfontsulylyal bírók legyenek. A talpfák tölgyfából vagy telitett bükkfából vagy veres fenyőből készítendők. Az engedélyes köteles a nyílt pálya ós az állomások sinutainak előállításához szükséges telepitményanyagokon kivül ezeknek még egyszázaiékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségélt talpfákkal együtt, mint tartalókanyagot az építési alapból előállítani. Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossz 16 százalékánál több nem fog követeltetni. A felépítményhez szükséges mindennemű vasanyagot és felépítményi gyári készítményeket, köteles az engedélyes lehetőleg a belföldön beszerezni. A mennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben, egyrészt a beszerzési hely iránt, az engedélyes és a kormány közt egyessóg hozandó létre másrészt a külföldről szállított anyagok ós gyári készítmények után járó behozatali vám egészben az engedélyest fogja terhelni. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek kőből készítendők, kivéve az áruraktárakat és a kisebb melléképületeket, melyek akár kőből, akár fából is, de mindenesetre kőalapzattal előállíthatók. Az összes épületek alaptervezetét s beosztását illetőleg, a kormány ós az engedélyes között megállapított, és a közmunka- és közlekedési ministeriumnál letett szabványrajzok követendők. A külalakra nézve a kormány ezen szabványrajzoktól eltérő építési módot is kívánhat, illetőleg engedélyezhet. Ugyanez áll átalában a pálya elzárása és korlátolása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is.
