Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1430. Szontágh Pál (gömöri) törvényjavaslata, Gömör megyében Rosnyón egy kir. törvényszék felállitásáról
316 1430. SZÁM. mörrel kapcsolatba lépett, — s miut kapcsolt rész, mely mai napig egy külön szolgabírói járást kópea, a közös megyei jogokat egy meghatározott ( 1 4 ) részben gyakorlottá. — Azért, habár Gömör és Kishont, a kormánynyal szemben, csak egy egyesült megyét képezett is, duális ticns természetét — és ebben G ö m ö r, mint túlnyomó nagyobb fél külön politikai individualitását — nem-csak névben, de tényleg folytonosan fenntartotta, megőrzötte és arról lemondani nem kivan; 1867 ben a provisoriuin után, mely a törvényszéket ismét Rimaszombatban állandósította, az első megyei gyűlés, Grömör csorbított jogait azonnal kívánván helyre állítani, — de az igazságszolgáltatás érdekét, valamint a telekkönyv biztosságát a törvényszéknek.P e 1 s ü c z r e és Rimaszombatban felváltva vándoroltatása által veszélyeztetni nem akarván — mindjárt tervezett; bár s<vát domesticájának terhére, egy második törvényszéket Pólsüczro, — azonban kilátásban lévén az országos törvénykezés uj rendezése, ós a szókhely tekintetében alkalmatosabbnak mutatkozván Pelsücznól Rozsnyó városa, a megye ezt ismételve kérvényezte a kormány és a képviselőház előtt, s e kérelmét a volt igazságügyminister, valamint az egykori 25-ös bizottság is támogatta minden alkalommal, és Rozsnyót már akkor is, midőn az egész országra nézve 95. törvényszók elégségesnek találtatott, e számba belefoglalandónak javasolta. Midőn tehát a törvénykezési beosztás alkalmával egy két eset kivételével, a legkisebb megyék is kaptak törvényszéket, jelenleg pedig ezen kivételek is újra figyelembe jönnek, méltán várható, hogy G ömőrnek is igazság szolgáltassák. .Javalja ezt a c z é 1 s z e r ü s ó g is, és nem akadályozza a költségekre való tekintet. Gömör és Kishont, két elkülönített, társadalmi és kereskedelmi területből áll, mely egymással alig érintkezik. Egyiknek Rozsnyó, másiknak Rimaszombat a központja. Mindkét központ, a megye szélén fekszik, s egymástól kocsi utón 8 mértföld, az épülendő vaspályán 10 mfd távolságra. Rozsnyó hátterében fekszik a megyének legnépesebb, leggazdagabb bánya városa P o b s i n a és a vasipar legfontosabb vidéke 11 mfd vaspályán, mely itt végpontját taiálaudja, 13 mfd távolságra. Rozsnyó kerületébe esik két tekintélyes gabonapiacz Rozsnyón ósjolsván, és3 takarékpénztár Rozsnyón, Dobsinán és Jolsván, azonfelül több más mezőváros Csetnek, Pelsücz, ÍS.-G ö m ör, Tor na Jy a, Váralya. Rozsnyó egy r. kath. egyházmegye - ugy szintén jelenleg városi törvényszékkel. Rozsnyó vidéke képezi azon légibb vasipartelep ot, melyért a törvényhozás Göinört egy vasúthálózatra érdemesítette, a mely egyik fejlődési kellékétől megfosztatnék, ha a jogszolgáltatást közel, azaz helyben nem találna. Rozsnyón székelt 1848-ig egy helyettes bányatörvónyszék, itt van az egész megyére jelenleg is a bányahatósági biztosság. A. rozsnyói törvényszék vidékén van 1712 bányainórtók és zártkutatás és 24 olvasztó, a rimaszombatin 10 bányamórtók ós zártkutatás és 3 olvasztó. A rozsnyói törvényszéki kerület fizet egyenes adót 642,686 frtot, — a rimaszombati a serkijárással együtt 269,255 frtot. Rimaszombat mint bányabiróság a bányaipar vidék területen kívül esik, a bíráskodásra kellő bányász szakértőkkel sem bír, s a hozzácsatolt Abauj- ós Torna-vidéke oda csak Rozsnyón, vagy nagyobb kerüléssel Miskolczon keresztül juthat, — s azért azon vasiparosok egy része a képviselőháznál is kérvényezett, hogy azon bányabiróság Rozsnyón állíttassák fel. Gömörmegyn Kishont nélkül 55D mfd, 138,199 lakossal,— a rozsnyói kerülethez néző 3 járásbíróság tesz 42 mfdet 105.000 lakossal az egész egyesült Gömör Kishont megye pedig 68 mfd 173,438 lakossal. Ha tehát ezt két egyforma törvényszéki területre is osztanánk, jutna mindegyiknek, kiterjedésre nézve ......... 17 lélekszámra . . . . . . .•'.''.*"..- 6 mindkettőre nézve . 18 összesen ... 43 felállított kú\ törvényszéki területét, melyek a következők :
