Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1412. Törvényjavaslat a Mezőtúr-szarvas-orosháza-mezőhegyesi vasut engedélyezése tárgyában
248 1412. SZÁM. A postakezelés számára minden a kormány által az engedélyezett vonalon, kijelölendő levél feles kiadási állomásokon magában a pályaépületben alkalmas postairoda ingyen engedendő át. A vonal üzletbe tétele után, netán továbbra felmerülő postaszükségletek kielégítése tekintetéből külön egyezmény fog létre hozatni. Köteleztetik továbbá az engedélyes a postahivatalnokok és szolgák kísérete nélkül elindított postaküldeményeket az érték-küldemények kivételével az illető állomásra díjmentesen szállítani és átadni. -Levelezések, melyeket a vasutügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak egymásközt folytatnak, az illető pályavonalokon a pálya intézet hivatalnokai által díjmentesen szállíttathatnak. 7. §. Az engedélyes köteleztetik az államkormány kívánatára az államtávirda vezetékeknek pályája hosszában saját birtokán és területén való felállítását ingyen megengedni. A távirdaoszlopok felállítása helyeinek, valamint a vezetőhuzalok más megerősítési pontjainak megállapítása az engedélyes megbízottjainak egyetértésével fog történni, s azok ugy fognak választatni, hogy általuk sem a vasutüzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék. Továbbá köteles az engedélyes pályája mentén felállított távírda vezetékeket saját személyzete által díj léikül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenes helyre állítani, az evógre szükséges eszközöket azonban a kormány adja rendelkezésre. Az állam viszont köteles az engedélyesnek minden külön dij fizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalát a pálya hosszában létező vagy azon felállítandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősíthesse, azonban valamint a huzaloknak, ugy a megerősítés módjának s az arra használt eszközöknek, az állaintávirdáknál e tekintetben divó rendszerbe teljesen beillőnek kell lenniök s azért a vasúti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősítése vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga az állam hajtja végre ; mindkét esetben ugy a vezetókszerei beszerzésének, mint a megerősítésnek és felügyeletnek teljes költségeit az engedélyes viseli. Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirdavezeték felállítását nem tartaná szükségesnek, csakhogy akkor az üzleti vezeték felállításának minden költsége az engedélyest fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépítése a távirdai igazgatósággal kötendő külön egyezmény és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik. A pálya mentén az állami oszlopokra erősített vagy ezek nemlétében a külön e czólra épített vasutüzleti távirdai vezetékeket az engedélyes az állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sűrgönyözésekre használhatja, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság ós alárendelt közegei, vagy az utóbbiak által egymásközt folytatnak. Jogosítva van azonban a kormány a pálya igazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek a mennyiben az üzleti szükséglet megengedi ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására kellő ellenőrzés melletti használatát kívánni ós elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja ós távírás dijának az engedélyes s az állam közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak meg azon feltételek is melyek alatt az államvasút üzleti vezetékek felépítését, ugy szintén azon évi átalány mennyisége is, melyért az a kész vezetékek jókarban tartását huzal mórtföldenként magára vállalja. Ha a vaspályatöltós szélesbitóse (a 3. §-ban említett esetbén is) vagy más helyre való tétele vagy az engedélyes bárminemű érdeke a már meglevő távírda vezetékeknek íimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyes tartozik viselni. 8. §. Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a 32. §-ban szabályozott szállítási dijakat belföldi ezüst
