Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1410. Törvényjavaslat soprony-pozsony-lundenburg-vágvölgyi elsőrendü mozdonyvasut engedélyezése tárgyában

1410. SZÁM. 231 Üzbégről Nagyszombatig vezeten iő szárnyvonal létesítésének kérdését tanulmányozza - ezen vonalat is, még pedig Pozsonyig kiterjesztve 30 évi adómentesség mellett, de olykóp kiépíteni, hogy e vonalért részére 20.000 frt jövedelemig mértföldenként 10,000 írt kamatbiztositás nyújtassák. Hivatali elődöm ez aiapon megkötötte a nevezett cousortiummal múlt évi június havában az egyezményt, azt azonban a képviselőház elnapolása miatt többé elő nem terjeszthette. Később, másnemű combinátiók folytán a consortium a kormánynyal folytatott értekezletek alapján a komarom-nagyszombati vtnalrészt végképen felhagyván, csak a Pozsony-Nagyszoinbat, Üzbég ós Nagyszombat, jablonicz-lundenburgi vonal engedélyezését kérte. A tárgyalások folyama közben azonban ajánlatokat nyertem egy Sopronyból Pozsonyon, Nagyszombaton, Trencsónen át Zsolnára vezetendő I-ső rangú vasútnak minden kamatbiztositék nélkül való kiépítésire, melynek azonban a Windischgrátz-fóle consortium által építeni szándékolt pozsony-nagyszombati vonal oly fontos részét képezi, hogy annak más consortium számára engedélyezése esetében, az egész vonalra tett ajánlat kivihetetlen leendett. . . íla a Windischgrátz-consortium által kiépíteni szándékolt vonalat, ezen ujabb vonallal összehasonlítjuk, lehetetlen be nem látni emennek, mely sokkal hosszabb ós a termékeny Vág-völgyét hasítja, az államra nézve sokkal fontosabb voltát, kötelességemnek éreztem tehát a pálya kiépítését lehetőleg az ujabb ajánlat szerint biztosítani. A Windischgrátz-consortiumot egyszerűen mellőzni nem tartottam móltányosnak, habár az államnak még semmi kötelezettsége sem volt irántuk, de már ajánlatuk a ministGrium által elfogadva lóvén, indíttatva érezték magukat a pozsony-nagyszombati lóvonatu vasút megvételére, s igy tetemes költekezéseket tettek. .. Leghelyesebbnek láttam odahatni, hogy az ujabb ajánlatot tevők a régi consortiummal fusionáljanak, s igy egyesült erővel építsék ki a hosszabb vonalat, miáltal a pénzerő is tetemesen gyarapodván, a pálya kiépítése annálinkább biztosíttatik. Ezen felhivásom folytán csakugyan létre jött az egyezmény, illetőleg fusio a Windischgrátz herczeg-fóle ós a gróf Breuner Ágost elnöklete alatt alakult consortiumok közt, oly módon, hogy az egyesült cousortiumok készeknek nyilatkoztak egy Sopronból kiinduló, Pozsonyon, Nagyszombaton, Lipótváron és Trencsénen át Zsolnára vezetendő fővonalat, valamint abból Sircznól kiágazó s Kis-Mártonon át Nagyhöflányra, továbbá Nagy-Szombatnál elágazva Lundenburg felé az o szag határáig, s végre Lipótvártól elágazva Üzbégig vezetendő szárnyvonalukat egyesült erőwl kiépíteni. Az ezen uj consortiummal folytatott tárgyalásoknál az államra nézve még kedvezőbb feltételek alapíttattak meg, mint azok voltak, melyek a Wiudischgratz-eonsortiuinmal eredetileg létesíttettek. • Az uj megállapodások szerint ugyanis az elsorolt fő- és szárnyvonalak mint elsőrendű vasutak fognak az állam minden terheltetése nélkül, egyedül 30 évi adómentesség mellett kiépíttetni. A mi a vasút-meritumát illeti, mindenekelőtt megjegyzendőnek tartom, hogy közlekedési eszközökben annyira hátra maradt hazáuklnn az állam hozzájárulása nélkül építeni szándékolt vasutakat — ha csak kö. gazdászati érdekeinkre káros behatást gyakorolható irányuk nem nyilván való — még ekkor sem kellene nehezítenünk, s az e részben nyilvánuló magán-buzgalom elé gátat vetnünk, ha e vasutak forgalmukra nézve nem is bírnának kiváló fontossággal. A szóban forgó vasútra azonban ezen általános elvi észrevételem nem lehet alkalmazható, a menynyiben e vasút át- s kiviteli forgalmunkat illető fontosságára fővonalainkkal egyenértékű. Beánk — illetőleg kivitelünkre nézve mindenesetre legfontosabb vonal az üzbég-nagyszombatlundenburgi rész, miután a Pestről a szab. állam[á!yán Érsekújvárig, innen a már engedélyezett északnyugati vasúton Üzbégig menő áruk az üzbég-lundenbu rgi vonalon át, egyrészt a brünni, másrészt a preraui irányban Észak-Németország felé sokkal íövidebb utat találnak, a jelenleg Marcheggnek vezető útnál. A mi pedig a zsolna-soproni fővonalat illeti — az az átmeneti forgalomra nézve szintén nagy