Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1407. Törvényjavaslat a vasuthálózat kiegészitése tárgyában

188 1407. SZÁM. bocsátva, azoknak versenyvonalát képezhetné. Ezen vonal természeténél fogva magánvállatnak átalában nem engedélyezhető, — legyen bár az állam annak fele részben tulajdonosa — hanem kiépítése után a m. k. állampályák hálózatába lesz beolvasztandó. E vonal tehát oly módon fogna kiépülni, mint az 1871. XXXVII. t. czikkel engedélyezett gö­möri ipar vasutak; s e czélból az építési s felszerelési költség 3 /s r6sze ^/J^/Ö-M biztosítandó elsőbbségi kötvények által fogna beszereztetni, 2 / 5 része pedig az államjövedelmeiből fedeztetni. A fenntebbiekben röviden van vázolva azon rendszer, mely szerint a ministerium a szóban forgó • hálózat létesítését foganatosítani kívánja. Előnye e rendszernek : 1. hogy az állam a tőke *| 4 részét, de az összes részvények felét képező B. sorozatú részvények megtartása által e vasúthálózat üzletére s kezelésére határozott és közvetlen befolyást biztosit magának, s az állampályák segélyével képes leend a magán társulatok birtokán le.ő, majdnem összes magyarországi vasutak szállítási dijainak helyes megállapítására is sikeresen közrehatni, míg más részről a részvények hason fele (lit. A.) magánosak birtokába menvén át? — kik e részvények után kamat biztosítékot nem élveznek, s esak a pálya jövedelmezőségére utalvák, a társulat kebelében a magán életrevalóság és törekvés előnyei is biztosítva maradnak, a részvényesek ön érdekük által levén ösztönözve, mennél nagyobb tevékeny­ség s ipar kifejtésére. 2. Az állam csak akkor fog készpénz fizetéssel az építéshez járulni, ha az elsőbbségekből s az A. sorozatú részvényekből 89.160,000 frt effectiv tőke már be fogott ruháztatni e hálózatba, mire minden esetre néhány év lesz szükséges ; — s igy a legközelebbi években, melyekben legsulyosabbban fog a ka­matbiztositás az államra nehezedni —- daczára annak, hogy ily hosszú ós értékes vonalak fognak épülni.— ujabb kiadásai e czimen nem lesznek, sőt megmenekszik, a törvényhozás által az állam biztosítása mellett építtetni rendelt, horvát-slavon vonalaknak létrehozásával különben beállandott megterheltetóstől is. 3. Miután az A. sorozatú részvények után adandó élvezeti jegyek csak addig maradnak érvény­ben, míg ezen soro2atu összes részvények törlesztettek, a felsorolt összes vasutak sokkal hamarább jönnek át az állam birtokába, mint minden az eddigi gyakorlat szerint engedélyezettek, melyek tudva levőleg több­nyire 90 évi tartamra engedélyeztettek. 4. Az állam e vasúthálózat létesítése által zákány-zágrábi vonalát, melynek eddig üzlet költsé­geit pótolni volt kénytelen, s károlyváros-fiumei vasutját is, mely az első években szintén nem igen hozná meg a belefektetett tőke kamatait, azok előállítási árán a vállalatba beolvaszthatja ; s azok kizáró tulaj­dona helyett nem nagy pótlással a fenntebb elősorolt egósí hálózat fele tulajdonát szerzi meg. Végre meg kell még, hogy emlékezzem e vonalak fontosságáról, mint hazánk egyes vidókai szel­lemi ós anyagi jóllétének tónyezeiről. Horvát-Szlavonország s a csak most visszacsatolt határőrvidék irányában erkölcsi kötelességünk az őket legközelebb érintő vonalak létrehozása, s e távol vidékeknek vasút által az anyaországhoz kapcsolása * Bács- ós Pestmegyének termékeny síkjait fogja az annyira nélkülözött közlekedési érrel ellátni, Esztergommegye ós a Csalóköz munkás népének adand uj ösztönt, a gazdag Graramvölgyót fogja a fővá­roshoz csatolni; más felől az annyit emésztő fővárost segíti táplálni, három irányban hozván számára az élelmi szert ós tűzi anyagot, s ez által jótékonyan fog oda hatni, hogy az abban uralgó drágaság mérsék­lődjék, vagy legalább annak emelkedése be ne következzék. Eészben oly vidékeket von be a vasúthálózatba, melyek a vasutak által nyújtott előnyökben daczára annak, hogy mind nemzetgazdászati, mind adózási tekintetben némely, vasutakkal már bőven ellá­tott vidékeknél több figyelmet érdemelnének, mindeddig nem részesittettek. Van szerencsém tehát az itt benyújtott törvényjavaslatot a mielőbbi tárgyalásra s lehető elfoga­dásra annyival inkább ajánlani, mert ha akarunk befolyást gyakorolni arra, hogy a világforgalom mily irányt vegyen, veszteni való időnk valójában nincs. pesfyiii 18 79 fix ÍYiÚTC^vis ]v'Y:íhnn Tisza Lajos s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents