Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1405. Péchy Tamás indítványa, az egész országgyűlés folyama alatt beadott, de elintézetlenül maradt interpellátiók, indítványok s határozati s egyéb javaslatoknak egész összeségében leendő kimutatása végett - 1869-1406. Törvényjavaslat Baja és Hódmező-Vásárhely városoknak törvényhatósági joggal való felruházásáról
178 1406. SZÁM. 1,673 » 948 72 » 62 1.553 » 147 54,506 frt 33 kr "1UU • • • • • . • • • a . • • • * nádas . . ............ terméketlen föld Ezeknek évi tiszta jövedelme . . . . . . ' . Nevezett város továbbá semminemű úrbéri és földesúri kötelezettségekkel nincs terhelve, mivel azokat a múlt években megváltotta. Az elősorolt adatokból kitűnik, hogy Baja város törvényhatósággá átalakulása folytán reá nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges szellemi ós anyagi erővel rendelkezik. Bács-Bodrogmegye közönsége is, melynek hatósága alatt Baja város ez idő szerint áll, ugyanannak a törvényhatósági joggal biró városok sorába felvételét melegen ajánlja, és azon véleményben van> hogy a folyamodó város abbeli kérelmének annál inkább volna hely adandó, mivel közigazgatási költségei ez által szaporodni nem fognak, mert mint törvényhatóság nem lesz kénytelen nagyobb számú tisztviselői személyzetet tartani, mint azon esetre, ha rendezett tanácsú város maradna. ' * II. Hődmező-Vásárhely városát illetőleg. B város közönsége a köztörvónyhatóságok sorába felvétele végett, 1871-ben márczius 29-ón 167. sz. a. az országgyűlési képviselőházhoz kérvényt intézvén, e kérvény előzetes tárgyalásra a belügyministernek adatott át. Ugyanazon óv július 13-án 15,630. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel az emiitett kérvény Csongrádmegye közönségével, melynek hatósága alatt a szóban forgó város ez idő szerint áll, a végett közöltetett, hogy arra saját szempontjából tüzetesen nyilatkozzék, ós egyúttal azt a város belsejét ós külterületét előtüntető térképével, valamint a város évi bevételeiről ós kiadásairól szerkesztett költségelőirányzatával, nem különben a város összes vagyonát kitüntető leltárral egészíttesse ki. Ezen rendeletnek Csongrádmegye közönsége ugyanazon óv október 12-én 1515. sz. a. kelt felterjesztésével felelt meg, melylyel Hódmező-Vásárhely város közönségének az országos képviselőházhoz czimzett, a fenntebbiek szerint bekivánt adatokon kivül még számos egyéb, a város anyagi és szellemi erejét kimutató adatokkal felszerelt ujabb felterjesztését, illetőleg emlékiratát mutatá be. Ezen emlékiratból ós az ahhoz csatolt adatokból kitűnik, hogy a város összes népessége 49,153 lélekből áll. Az ingatlan vagyonról készített leltár szerint van a városnak szántó, kaszáló, legelő, szőllő, erdő, nádas, terméketlen földje, összesen 2,724 hold 547 D öl, melynek évi tiszta jövedelme 6,639 frt 5 krajczár. Ezen ingatlan vagyont ugyan 39,435 forint 59 kr. kölcsöntartozás terheli, mely azonban évenkénti törlesztés által rövid idő alatt teljesen ki leend fizetve. Az 1870. évről bemutatott pénztári általános számadási kivonat szerint azon évben : a bevételek . . . * 115,656 frt 57 kr. a kiadások . . . . . . . . . . 101,164 frt 73 krra rúgtak, ós igy az óv végével .... 14,491 frt 84 kr pénztári mutatkozott, — megjegyzendő azonban, hogy a bevételek fenntebbi összegében a városi lakosok által fizetett 25 krnyi községi pótadó is bennfoglaltatik. Az 1871. évi költségvetésben a bevételek . 80,870 frt 56 kr, . a kiadások . "./.. . ..... . . 136,631 frt 39 krban állapíttattak meg, — az ekkópen felmerült 55,760 frt 83 krnyi hiánylat fedezésére pedig a 224,964 frtot tevő állam' egyenesadó minden forintja után 25 krajczár községi pótadó vettetett ki. Hogy az 1871. évi költségvetésben a kiadások ily nagy mérvben növekedtek, főleg onnan eredt, mivel kórház, katonai laktanya és polgári iskola fölállítására, valamint utak építésére. tetemes összegek irányoztattak elő.
