Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

1388. SZÁM. 153 Ha a cselekmény tényálladóka meg van állapítva, s annak elkövetését vádlott beismeri; vágy ha oly tanuk által bizonyittatik be bűnössége, a kik a tett elkövetése alkalmával közvetlenül szomszédságban lóvén, látták, hogy a bűntettet elkövette : ily esetekben a vizsgálat s a vád alá helyeztetés fölösleges formaság, mely által a büntetés hatálya csak vészit A törvényjavaslat felvette tehát intézkedései közé a közvetlen megidóztetést, s az igazságügyminister azon meggyőződésben van, hogy tekintve a hazánkban gyakran előforduló csoportos verekedéseket. kor smai vérengzéseket, a vásári lopásokat: az eljárás ezen rövidebb módozata nagy sikkerrel lesz alkalmazható. A közvetlen megidéztetés hatálya mindazonáltal nem terjed annyira: hogy elvétetnék vádlottól a védelmi jog. A 87. §. ugyan is nyíltan kimondja, hogy a közvetlen niegidé/'.tetési határozat csupán a vád alá helyeztetést pótolja, s azontúl a rendes eljárás szabályai követendők. A vógtárgyaiás tehát, s a védelem ez esetben is biztosíttatott vádlott részére. A közvetlen megidéztetés melletti eljárás tehát vádlottra nézve sokkal oltalmazóbb, mint a gyakorlatban levő sommás bűnvádi eljárás. Az utolsó fejezetben foglaltatnak a vógtárgyaiás előkészítésére ós a v ó g t á r. g y a 1 á s r a vonatkozó szabályok. A szóbeliség és a közvetlenség hasznait fölösleges volna -indokolni : ez iránt a vélemény meg van állapítva, az elmélet ós a gyakorlat egyenlően határozott e fontos kórdós fölött. A közvetlenség, a szóbeliség ós a nyilvánosság: főgarantiái a bűnvádi eljárásnak nemcsak a vádlott részére szolgáló nagyobb oltalom által ; hanem az ezen elemeken alapuló rendszer, egyszersmind a materiális valóság kiderítésének, és így az igazsággal összhan^zó Ítéletnek legbiztosabb tényezőjévé vasósult, s ez az oka : hogy az újkor a közvetlenséget és a szóbeliséget mint föltétlen követelményét a helyes bűnvádi eljárásnak elfogadta. A törvényjavaslat elfogadván a szóbeli közvetlen és nyilvános vógtárgyaiás rendszerét : elfogadta egyszersmind ennek követelményeit is; a végtárgyalás a törvényjavaslat szerint nemcsak ünnepélyesebb befejezése az eljárásnak, hanem az egész eljárás valódi sul y po ntj a is. Vádlottnak, valamint a kir. ügyésznek ugyanis jogában áll a vád alá helyezési határozat, tehát a vizsgálat befejezte után uj tón}körülményeket felhozni, melyek a vizsgálat tárgyát nem kópezték; jogukban Ml tanukat, szakértőket megnevezni, a kiknek kihallgattatását kívánhatják, s ha kórelmük' szembetünőleg nem alaptalan : az elnök köteles azokat a végtárgyalásra megidóztetni. De ezen fölül a vógtárgyaiás alatt felmerülő oly körülményekre, melyek a/ ítéletre befolyással lehetnek : a bizonyítás a vógtárgyaiás alatt is elrendelendő ; a tanuk vagy szakértők a végtárgyalás folyama alatt is megidózendők, s ha szükséges, a végtárgyalás elhalasztaudó. Vádlott részére a szabad védelem joga, biztosíttatik, s míg eddiir, ha vizsgálati fogságban volt, csupán a hatósági közeg jelenlétében értekezhetett ügyvédével : a vád alá helyezési határozat után tanuk nélkül tanácskozhatik vele, a vizsgálati iratokat mind ő, mini pedig ügyvéd

6 megtekinthetik, átolvashatják, abból- kivonatokat készíthetnek : szóval gondoskodott a törvényjavaslat mindarról, a mi a vád ós a védelem hatályos vezethetósére nézve szükséges. A vógtárgyaiás kiterjed a vizsgálat minden mozzanatára, s ez a tulajdonképeni i n s t r u c t i o n definitive, sőt a 106. §-ban világosan kimondatik, hogy az itóiet csakis a végtárgyalás eredménye szerint hozható, a mi azt jelenti, hogy csak azon bizonyítékok szolgálhatnak az ítélet alapjául, melyek a vógtárgyaiás alkalmával felmerültek, a melyekre nézve tehát vádlott a szóbeli végtárgyaláskor nyilatkozhatott. A 91. §. kimondja a vógtárgyaiás nyilvánosságát, s meghatározza azon esetet, mely a szabálytól kivételt képez. A 94. §. az elnök disciplináris jogát, s az e végett szükséges hatósági körét állapítja meg. Az ezen szakaszban foglalt határozatok, az eljárás nagy fontossága, s a bíró zavartalan figyelmének szüksége s végre a törvénykezés komoly méltóságának oltalmazása által elegendőleg van indokolva. KÉPVH. IROMÁSY 186 9/72. xv. 20 <