Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

1388. SZÁM. 151 nyujtassék mód az államnak, azokat habár hollétük tudva volna is, a réjthelyró'l elvinni; nem engedhet} meg, hogy a bűntettes a gyanú okok és bizonyítékok megsemmisítése czéljából egy combinált eljárást állapítson meg bűntársaival, a közbiztonság felforgatására, s a törvény kijátszására. A törvényhozás, mely ezt megengedné, vagy könyitenó: nem volna szabadelvű, hanem társadalomellenes, intézkedései nem állanának öszhangzásban az állam czóljával: hanem ellenkezőleg annak létét veszélyeztetnék. A házkutatás kivételt képez a lak sérthetlenségének elvélől, s mint ilyen csak a törvényben meghatározott esetekben, s ott meghatározott formákban engedhető meg. A törvényjavaslat meghatározza a feltételeket és a formákat; mindkét tekintetben a lehető legóvatosabb, s a kíméletet annyira terjeszti ; a mennyire ezt — a közérdek veszélyeztetése nélkül terjeszteni lehet Az intézkedések, melyeket ez iránt a törvényjavaslat megállapít — messzebb mennek a lak sérthetlenségének oltalmában, mint a franczia „Code d. instruct* czim 87. ós 88. czikkeiben foglalt szabályok, melyeket pedig még az 1848-iki alkotmány 3. czikke is fennhagyott. „Ámbár elvül azt állította föl : hogy a franczia területen lakó mindenik egyénnek laka sérthetetlen." Mindaz, a mi a házkutatásra nézve mondatott, alkalmazandó a levelek, távsürgönyök és küldemények lefoglalására is, a mi iránt a 68. és 69. §§-ok intézkednek. A vizsgálat czólja azon adatoknak megszerzése, melyek által a való megállapítható. E czólt szem elől tévesztené a törvény : ha a való megállapítására szükséges cselekvést megtiltaná ós meggyengítené a büntető törvénykezésnek hatályát. A hetedik fejezet a tanukról rendelkezik, s legfontosabb intézkedése a 73. §-bau foglaltatik, mely szakasz az eddigi eljárást tekintve, rendszerváltozást képez. A tanú nem esketendő meg a vizsgálóbíró által : csupán az ezen szakaszban meghatározott négy esetben. Ezen szabály indokoltatik : a) a közvetlenség által, mely kifejezését találja a szóbeli ós nyilvános vógtárgyalásban, s melynek helyes elve követeli : hogy a tanú csak akkor eskettessók meg, ha a bizonyítási anyagok együttléte, vádlott nyilatkozata és ezzel való szembesítése folytán : az ítélő bíróság meggyőződött arról, hogy állítása bizonyító erővel bír; b) azon tapasztalat által, hogy a vizsgálóbíró által megesketett tanuk vallomásaikat a hitelesitós alkalmával igen sokszor lényegesen módosították, s gyakran nem lehetett valószinüsóggel sem meghatározni: váljon a kérdés hiányossága, a vizsgálóbíró tájékozatlansága vagy a vallomásnak jegyzőkönyvbe foglalása alkalmával becsúszott hiba oka-e annak, hogy a hitelesitós alkalmával máskép nyilatkozik a tanú, mint a hogy vallomása a vizsgálóbíró által felvett jegyzőkönyvben beiktatva van. Czólszerünek mutatkozott ez okból, a tanuk megesketósót a vógtárgyalásra halasztani, mely alkalommal különben is az egész vizsgálat ismétlendő lóvén a törvényszék előtt: ez a vizsgálat összes adatainak a tanú vallomásával való összehasonlítása következtében, leginkább van képesítve, a tanú hitelt érdemlősége fölött határozni, s e szerint őt megesketni vagy nem : A nyolczadik fejezet a vád alá helyezést tárgy'azzá, s a 7ö. §-ban az ügyősz kötelességévé teszi, hogy a vizsgálat befejezte után indítványát a törvényszék elé terjeszsze, mely ezután a 77. §. eseteiben megszüntetési, egyóbb esetekben pedig, vád alá helyezési határozatot hoz. Nem közönyös d^log ugyanis a félre, hogy mennyi ideig tartatik bűnvádi eljárás alatt, különösen tekintettel azon sokíéle megszorításokra ós hátrányokra, melyeknek a bűnvádi eljárás alatt az illető ki van téve, s tekintve : hogy a társadalmi életben bizonyos elfogultság nyilvánul az ellen, a ki liabár még nem Ítéltetett el, de bűnvádi eljárás alatt áll. A végtárgyalási rendszer természetes filyainánya, de más részről általános állami és a külön egyéni érdekeknek viszont mérlegbe vetése is követeli: hogy a vizsgálat befejezte után, különösen határozzon a bíróság a fölött : hogy nem szüntetendő-e meg a további