Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

146 1388. SZÁM. előtte feltárt legnagyobb baj orvoslására, s ez által módot nyujtaud a bíróságoknak : hogy a törvénykezés legfontosabb ágában az önkény megszüntessék, s egyedül a törvény rendeletei alkalmaztassanak. A mi magát a törvényjavaslat tartalmát illeti: ez, mint czime is mutatja, szorosan azon határok között mozog, melyek az adott viszonyok között a szükség által kitüzettek. Rögtön megszünteti a létező helytelenségeket; biztos formák közé foglalni a hatósági cselekvést; kijelölni a biró, az ügyész és a vádlott részére a kört s oltalmazni az egyént az elharapódzott visszaélések ellen : ezt tűzte ki feladatul az igazságügyminister, s ezen czél volt irányadó, mkd arra nézve, a mi a törvényjavaslatban fölvétetett, valamint arra nézve is — a mi mellőzhetónek tartatott. Ezen tekintetnél fogva nem terjed ki a törvényjavaslat az egész bűnvádi eljárásra ; a kihágások körüli eljárás ugyanis érintetlenül hagyatott; - - sőt a törvényszékek illetőségéhez tartozó büntető ügyekre vonatkozólag is — érintetlenül marad mindaz, a mire nézve nem volt rögtön szükséges a gyakorlatot megváltoztatni, vagy a mi nem levén kétséges : nem igényelt tüzetesebb meghatározást. A javaslat teljesen eléri czél ját: ha a végleges büntető per rendtar. tás létrehozataláig átmenetülszol gálhat, s ezen — valószínűleg nem hosszú idő alatt, egy minden részről érzett hiányt pótoland. Egy teljes büntető perrendtartást már az idő rövidsége miatt sem lehetett az országgyűlés végnapjaiban előterieszteni; mindazonáltal a helyzei. követelte : hogy a jelenlegi javaslat az eljárás valamennyi részére kiterjedjen s általa fontosabb bűnvádi cselekmények, körülményesen szabályoztassanak. Ezen szempontból az eljárás mindenik főbb része, ugy mint az elő nyomoz ás, a vizsgálat, a vád aláhelyezós, a vógtárgyalás fölvétettek a törvényjavaslatba, s mindenik rósz tartalmaz annyi intézkedést, a mennyi a fein megjelölt czólnak teljesen megfelel. A tör vény javaslatelveit illetőleg mindenekelőtt megemlítendő : hogy e tekintetben az igazságügyminister, a törvényhozás által előbb — nevezetesen az 1871. VIII. és XXXIII. törv. czikkekben kijelölt irányt követte. Legfőbb elve a törvényjavaslatnak az, mely az 1871. VIII. t. ez 39. ij-ban is tartalmaztatik: hogy t. i. az eljárás elve a vizsgálati; az eljárás alakja tekintetében azonban a vádrendszer követendő. További elveit képezik a törvényjavaslatnak: a) a bizonyítási szabályok mellőzése; b) a szóbeli és nyilvános végtárgyalás; c) az Ítéletek korlátozása felmentő vagy elitélő ítéletekre; d) a perorvoslatok egyszerűsítése; e) a büntetendő cselekmény által károsított személy f elebbe z é sí j o^ án a k kori á t o zása. A törvényjavaslat a helyes büntető rendszernek megfelelőleg a bűntettet, az állam ellen intézett támadásnak tekintetvén : azt az állam közege — a kir. ügyész által rendeli üldöztetni; kivétel csupán a 4. §-ban van megállapítva, s e kivétel csupán a házasságtörésre, és az úgynevezett családi lopásra és sikkasztásra szorítkozik. Nem kerülte ki ugyan a figyelmet, hogy ezekenkivül vannak még egyéb büntetendő cselekmények, melyek miatt máshol a bűnvádi eljárás megindítása csak a sértett fél indítványára engedtetik meg; mint például az erőszakos nemi közösülés — ha a sértett 14 éves korát már meghaladta; továbbá a család tagjai ellen elkövetett testi sértés. Nyomatékos hangok emelkedtek az utóbbi időkben, melyek a csalást és a sikkasztást is egyátalában, csak a sértett fél indítványára tartják bűnvádi utón üldöztethetőnek; azonban mindezen kérdések részint bizonyos elől ölté te] ékkel vannak kapcsolatban,