Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

1388. SZÁM, 141 lősekkó tótettek. Bármily üdvös ós szükséges a törvénynek ezen intézkedése: a megváltozott viszonyok között — a hatósági körök bővebb szabályozása nélkül egyrészról nem nyújt biztosítékot a visszaélések ellen, másrészről pedig nem tájékozza sem a közigazgatási közeget, sem a birót illetőségének terjedelme, béltartalma és határai iránt. Mi értetik az elővizsgálat alatt ? mit foglal ez magában ? kizárólag a közigazgatási hatóság van-e hivatva annak teljesítésére ? vagy concurrál-e az eljárás ezen stádiumában vele a bíróság, s illetőleg alá van-e rendelve az elonyomozást teljesítő közigazgatási közeg ezen eljárásában a bíróság vezetésének ós rendelkezésének ? Ezek és az ezekből számtalan kérdések megoldatlanul maradtak, s megoldatásuk elmellőzhetetlen ós sürgetős; mert a gyakorlatban felmerült kételyek összeütközésekre vezetnek, s az ily természetű ügyek, a közrend régtelen kára nélkül nem várhatnak az 1869. 10. t. ez. 25. §-a szerinti elintéztetósig. Az előnyomozás béltartalma tekintetében mulhatlanul meghatározandó kérdések közül szabad legyen felemlíteni azt; vájjon a bűntett elkövetósóne: gyanújával terhelt egyén letartóztatása az előnyomozás körébe tartozik-e ? s ha igen, meddig tarthat a közigazgatási hatóság által elrendelt letartóztatás? — Senki sem állithatüá, hogy a közigazgatási tisztviselő által elrendelt letartóztatás hetekig, hónapokig, vagy tovább tarthat; mindazonáltal az eljárás ezen igen lényeges, és tagadhatlanul a legnagyobb horderejű kérdését, a törvény nem intézte el. Hová folyamodik vádlott, a közigazgatási tisztviselő által foganatositottletartóztatás ellen? hová a letartóztatás megszüntetése végett? De van-e joga a közigazgatási tisztviselőnek az általa elrendelt és foganatosítót letartóztatást megszüntetni ? továbbá köteles-e a közigazgatási közeg a biró meghagyására az ügyet a bíróságnak az esetben is átadni ha véleménye szerint az előryomozás még nem fejeztetett be ? Mind erre nincs szabály törvényeinkben, és a mi fokozza e bajt: nincs megállapodás a gyakorlatban sem. Az utolsó kórdós az 1871. VIII. t. ez. 67. ós XXXIIÍ. t. ez. 21. §-a által megoldottnak látszik; azonban az illetőség körvonalozása előtt ez nincs megoldva; mert egészen más a megkeresések teljesítése, és más a közigazgatási hatóság által saját illetősége körébe tartozónak állított ügy áthelyezése a bíróság hatósága körébe. Ha tehát csupán ezen mozzanatok tagialtatnak valódi fontosságuk szerint, s az ezekből származó consequentiák alapján vétetik szemügyre a helyzet: már ez maga igazolja a törvényjavaslat előterjesztésót, és a kormány meggyőződése szerint a legélénkebb felhívást képezi a törvényhozó testület jogórzetóhez, arra nézve, hogy áldásos tevékenységét, haladéktalanul terjeszsze ki ezen ügyre is, sőt a veszélyt orvosolatlanul ne hagyja. A mi vádlottnak letartóztatására nózre mondatott; az csaknem egészen áll bizonyos tárgyaknak az előnyomozás alatti letartóztatására is, áll továbbá a bűntett által elidegenített tárgyaknak, vagy a bűntett elkövetésénél használt eszközöknek felkeresésére, valamint mindazon adatok, bizonyítékok gyűjtése körüli tevékenységre, melyek a bűntett s a bűnösség felderítésének czóljából sürgősen megszerezendő, s mely eljárás körül a tapasztalat igazolványai szerint, részletes törvény hiányában számtalan visszaélés fordul -elő. 2-or. A bűnvádi eljárás legfontosabb ós legbonyolódottabb részét képezvén a vizsgálat: okvetlenül szükséges, hogy azon mozzanat, mely által az előnyomozás átmegy a valóságos büntető vizsgálatba : tüzetesen meghatároztassék. A fennálló gyakorlat szerint nem határozható meg : hogy valamely büntető ügy az előnyomozás, vagy a szorosabb értelemben vett vizsgálat stádiumában van-e ? Az 1871. XXXIII. t. ez. 19. §-a megemlíti az elonyomozást, s 21. §-ának b) pontja a bűnvizsgálatot; sőt az 1871., XXXI. t. ez. 6. és 16. §§-ai megjelölik azon kizárólag bírói közegeket, melyek a bünvizsgálat teljesítésére hivatvák : mig a XXXIII. t. ez. 21. §-ból kitűnik, hogy az elonyomozást a birói ós a közigazgatási közegek is végezhetik. .A törvény „elonyomozást"- ós ,bi-