Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról
1388. SZÁM. 139 Melléklet az 1388. sz. irományhoz. Indokok a törvényszékek illelőségéhez tartozó bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz. A bűnvádi eljárásnak szabályozása ma már a legégetőbb — halaszthatatlan feladatát képezi a törvényhozásnak. Nincs ága a törvényhozási tevékenységnek, mely sürgetőbben követelné az intézkedést, mint épen ez. Nemcsak az állam és a társadalom általános, legfontosabb érdekei: a személy- és a vagyonbiztonság helyezik e/en ügyet, a mulhatlanul megoldandó kérdések legelső vonalára, hanem azon nagyfontosságú törvények és organicus intézmények is, melyeket a törvényhozás bölcsessége, törvénykezésünk javitásának czéljából az utóbbi időkben létrehozott, csak azon feltétel alatt hathatnak üdvösen, a tényezők csak az esetben működhetnek zavartalanul, ez uj intézményeknek folytonos összeütközése az átszármazott sokféle vidéki praxissal, csak ugy szüntethető meg: ha a bűnvádi eljárás általános szabály által szabályoztatik, s azon cselekvések, melyek a vizsgálat ós egyáltalán az egész eljárás folyama alatt, a birói ós ügyészségi közegekre ugy mint a magánszemélyekre, a vádlottra, a tanukra, szakértőkre vonatkoznak, elvszerüleg s az egész országra kiterjedő hatálylyal részletesen állapittatnak meg. Hogy mennyire szükséges a bűnvádi eljárásnak rögtöni szabályozása: ez azon feladatok áttekintéséből, melyek ez által megoldandók, s a létező, igen szomorú állapot szemügyre vételéből azonnal felismerhető. A bűnvádi eljárás hazánkban — az erdélyi rósz kivételével — csaknem kizárólag, az úgynevezett gyakorlaton alapul. Ezen gyakorlat már a múlt század végén sem tartatott helyesnek ós czélszerünek, s azon számos küldöttség között, melyeket az 1790]l-ik évi országgyűlés, a hazai állapotok javítását tárgyazó rendszeres munkálatok kidolgozására kiküldött, a „deputati o j u r i d i c a" is helyet foglalt. Ez utóbbi küldöttségnek egyéb feladatokon kivül meghagyatott az „E 1 a b o r a t i o c o d i c i s cr iminalis" s munkálatának az 1792-ik évben megnyitandó országgyűlés elé leendő terjesztése. Az 1827-ik évi országgyűlés megújította a 36 évvel azelőtt, egy évi határidő kitűzésével adott utasítást, s a munkálat elkészítésére uj küldöttséget nevezett ki; az 1848-ik évi országgyűlés kizárólag a büntető törvénykezés- és az ezzel kapcsolatos fogház-rendszez kidolgozása végett külön küldöttséget nevezett ki : mely küldöttség csak azáltal tartotta feladatát megoldhatónak: ha kitágitva megbízatásának szűk keretét, egy teljes és rendszeres, az anyagi ós az alaki büntető törvénykönyveket átfoglaló javaslatot terjeszt az országgyűlés elé: mely feladatának a küldöttség az 1843-ik évi nagybecsű javaslatnak elkészítésével a legfényesebben meg is felelt. E rövid visszapillantás magában elég arra nézve, hogy a szükség a legélénkebb valóságában jusson a törvényhozás felismerésére : s nem is kell ennek kimutatására egyéb, mint azon egyszerű tény constatálása: hogy azon praxis mely már 1791-ben helytelennek és czólszerütlennek ismertetett fel, melynek egy év utáni megváltoztatása, és határozott, biztos törvény általi helyettesítése végett már akkor tett intézkedést a törvényhozás — legalább a törvény szerint, még ma — tehát csaknem egy század után is, •4 r> J?
