Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1384. Észrevételek az állami számvevőszéknek az 1870-ik évi államháztartásról szóló jelentéséhez előterjesztett pót-jelentése

108 1384. SZÁM. bevételek az állam egyébb kiadásainak fedezésére fordíttatnának, és igy rendeltetésük czéljától egészen el vonatnának, Az állami számvevőszék javaslatainak támogatására, egyszerűen csak azon indokot hozza fel, hogy bovóteli fölösleg bevételt, és nem kiadást képez. Igenis, bevételi fölösleg valóban bevételt képez, de viszont az is igaz, hogy bármily számviteli rendszernél általános elv az, hogy a kezdőleges pénzmaradvány a bevételekhez, a végleges maradvány pedig, legyen az akár tényleges, akár csak előzetes számítás után előálló maradvány, egyenlegül mindig a kiadásokhoz csatolandó; a kérdéses többleteknek kiadásba helyezése a költségvetésben tehát ezen általános számviteli elv alapján és ugyanazon joggal történt, a melylyel az állami számvevőszék a zárszámadásokban a végleges pénzmaradványokat a kiadásokhoz csatolja. Itt talán helyén volna annak felemlítése, hogy a sorsolási kölcsön előirányzata csakugyan nem egészen helyes alapra lőn fektetve. Az 1870. évi X. t. czikk ugyanis, a sorsolási kölcsön évi járadékát 1.224,000 forintban állapítja meg, ugyanezen t. ez. 4-ik szakasza pedig kijelöli a forrásokat, a melyekből ezen járadék első sorban fedezendő, az 5-ik szakaszban továbbá kimondatik, hogy a mennyiben az előbbeni szakaszban kijelölt jövedelmek a kölcsön évi.járadékát nem fedeznék, a fedezetlen maradandó rósz az állam által pótoltatik. Ezen eset az 1872. évre is előáll, a mennyiben a föntórintett törvónyezikk 4-ik szakaszában kijelölt források jövedelmei az 1872. évre csak 903,000 frttal levén előirányozva az évi 1.224,000 frtnyi járadékból 320,000 frtot fedezetlenül hagynak. De a mint a sorsolási kölcsönnek előirányzata 1872-re összeállítva van, ezen hiány nem az állam által, hanem magából a kölcsönből fedeztetik. Itt tehát szükségesnek mutatkozott volna az előirányzatnak helyesbítése oly módon, hogy az előbb kimutatott 320,970 frtnyi hiány egyrészt a rendes kiadások közé soroztassék, másrészt a sorsolási kölcsönnél megtéritésképen bevételbe vétessék, és egyúttal a kiadásoknál kimutatott vógmaradvány ezen ösz szeggel felemeltessék. A mennyiben egyébiránt egyúttal az 1871. évre 324,000 frttal mutatkozó hasonló hiány megtérítése is kimondatnék, ezen hiány a-, 1872. évi előirányzatban hasonló módon lett volna keresztül vezetendő azon egy különbséggel, hogy miután ezen kiadás nem képezi az 1872. év költségét, nem a rendes, hanem a rendkívüli kiadások közé lett volna sorozandó. A mi végre az állami számvevőszók által javaslatba hozott azon módosítást illeti, a melynél fogva az eddig a rendkivüli bevételek között előirányzott adó- ós bérleti hátralékok, továbbá az ingó államvagyon értékesítéséből folyó, egyátalában mindazon bevételek, a melyek nem a költségvetési év jövedelmeiből, hanem részint a megelőző évek hátralékaiból, részint az ingó államvagyon értékesítéséből vágatnak-, a költségvetésből egészen kihagyandók, és csak a pénzügyi törvénynek egy külön szakaszában a deficit fede zésóre lennének kijelölendők, megjegyeztetik, hogy ez tisztán felfogás dolga. Lehet ugyanis e módosítást akár elfogadni, akár nem, a költségvetés eredménye sem igy sem ugy változni nem fog. De azért a ministerium felfogása szerint mégis helyesebbnek látszik, hogy ezen bevételek a költségvetésbe ugy, mint eddig, ezentúl is befoglaltassanak, mert ha az emiitett bevételi források nem szándékoltatnak a deficit fedezésére csak általánosságban kijelöltetni, hanem a pénzügyi törvény illető szakában egyenesen kimondatnék, hogy a deficitből ennyi az egyenes adók hátralékaiból, ennyi a bérleti hátralékokból, ennyi pedig az ingó államvagyon értékesítése folytán fedezendő, akkor valóban nem igen lehet belátni, hogy miért ne lehetne ezen már is meghatározott összegekben kijelölt bevételeket mindjárt a költségvetés keretébe foglalni, és igy egyenesen szembe állítani azon kiadásokkal, a melyeknek fedezésére e bevételek első sorban hivatvák. Az -ingó államvagyonra nézve egyébiránt még meg kell jegyezni, hogy az annak értékesítéséből folyó bevételek els" sorban a vasúti kamatbiztositás alapján nyújtandó előlegek fedezésére fordítandók, és