Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.

Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról

1351. SZÁM. 73 Az eltérések indokolása. A megtakarítást egy ezen összegben befolyt téritmény idézte elő. Áz 1870. évi negyedik évnegyedről több rendbeli tolonczozási számadás nem volt befejezhető, a mi a megtakarítást okozta. ' Ezen rovatot terhelő eset kevés fordult elő. A ragadozó állatoknak általában, kivált pedig az erdélyi megyékben nagyobb mérvben történt elejtése, nemkülönben az életmentesitésekért mutatkozott nagyobb szükséglet a megszavazott hitelt végkép kimerítették, és a kimutatott tulkiadást okozták. A megtakarítás főkép onnan származik, hogy a költségvetés elkészítése alkalmával az arany ára 5 frttal véletett fel, mig a kiszolgáltás természetben történvén, egy arany csak 4 frt 80 krral számíttatott fel. Az e rovaton megszavazott hitel végkép kimerittetett ugyan, de miután az utalványozott összegekből 2000 frt mint visszatérítendő előleg adatott ki, ennélfogva ez*m utóbbi mint bevétel íratott elő, s a kiadással compensáltatván, megtakarításként szerepel. A költség természetében találja indokolását. Jegyzet. A 8. czim 1. 4. 8. ős 9. rovatnál kimutatott hiteltuilépések iránt a belügyministerium azon reményt fejezte ki, hogy az országgyűlés e halaszthatlan kiadások indokait annyival inkább méltányolni fogja, mivel a belügyi tárczára me szavazott összes hitelből még megtakarítás várható ; mindazonáltal az állami számvevőszék kötelességének tartotta ezen tetemes tulkiadásokat határozathozatal végett, hivatkozással az 1870. XVIII. t. ez. 16. §-ára a, ministertanácsnak tudomására juttatni, és annak e tekintetben hozandó határozatát 1871. évi 223|eln. számú átiratával megsürgetni; mindeddig azonban választ nem kapott. E kedvező eredmény részint nagyobb mérvű halálozásoknak, részint pedig azon körülménynek tulajdonitható, hogy a belügyi tárczára utalványozva volt nyugdijakból a megyékben, városokban, vidékekben és kerületekben 1849. óta kir. biztosi, főispáni, főispánhelyettesi, vagy főnöki hivatalt viselt egyének nyugdijai az országgyűlés határozata folytán mintegy 90,000 frttal be lettek szüntetve. KÉPVH. IEOMÁNT 1869/72. XIV. 10