Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról
1351. S2ÍM. 47 lőleg átgondolva előterjeszthető legyen, az állami számvevőszók azon véleményben van, hogy a ministerium országgyűlési határozattal lenne utasítandó : miszerint a számadásokat a pénztári eredményre nézve deczember hó végével lezárassa, az utalványozásokra, illetőleg előírásokra, ós a forgalmi könyvre nézve azonban márczius végéig nyitva tartsa, azon mindenek felett fontos hozzáadással: hogy január, február ós márczirs hóban a múlt évi hitelt csak oly esetekben lehet igénybe venni, melyekben a jogczimet is, melyen az utalványozás alapszik, a múlt évi államháztartásra lehet egész szabályszerűséggel visszavezetni. Yolt ezenkívül még egy tárgy, melynek szabályozását az álllami számvevőszék elhalaszthatónak ez ideig sem tartotta. Mint már az 1868-ki zárszámadásra vonatkozó jelentésben említve volt : a kószpénz-maradváuy között lebegő szállítmányok czime alatt évenként 4—5 millió forint v&zettetik a számadásban. A „lebegő szállítmányok" onnan eredneV, hogy az év végével az egyes pénztárak részéről a gyüjtőpénztárakhoz, és a központi állampénztárhoz beküldött, következőleg a deczember havi naplókban kiadásba tett szállítmányok deczember hó 31-ike után érkezvén a czimzett pénztárakhoz, ezek által már csak a január havi, tehát a következő évi naplóban bevóteleztetnek; vagyis : hogy miután azon évben melyben a kiadás elszámoltatott, a kiadást ellensúlyozó bevételezés nem törtónt meg, a pénztári naplókban a pénzkészlet, ezen lebegő tótelek erejéig lejebb száll ugyan, de mert valóságos kiadásról nincs szó, hanem a pénz csakis az utón volt, a kérdéses lebegő szállítmányok összege a zárszámadás összeállításánál a kószpónzmaradvány kiegészítő részének tekintetik. Az állami számvevőszék átlátta, hogy az óv végével kimutatott lebegő szállítmányok tényleges bevételezésének kimutatása szükséges, s miután azon jogosult hiszemben volt, hogy az a január havi naplók alapján minden nagyobb akadály nélkül, foganatosítható, vagy legalább kell, hogy foganatosítható legyen, — a származható zavarok elkerülóse tekintetéből felszólította a pónzügyministert, hogy tótelenként mutassa ki a kérdéses összeg erejéig a bevételezési adatokat; a mire válaszul nyerte: hogy a kivánt adatok mintegy másfél millió hiányával igen, de egyelőre teljesen ki nem mutathatók. Annak, hogy ki nem mutathatók, több körülmény az oka ; az első, hogy a pénzügyi pénztárak szállítmányait, ellátmányait tartalmazó forgalmi főkönyvek 1868-ban négy számvevőosztálynál (Budán, Zágrábban, Nagy-Szebenben ós Kolozsvárt) és pedig nem mindig kellő szakavatottsággal biró egyének által voltak vezetve ; hogy e négyrendbeli főkönyvvezetós csak 1869. év kezdetével, lett a pénzügyministeri számvevőségnél egyesítve; hogy a lottó, erdészeti és bányahivataloknál a forgalmi naplók vezetése csak később hozatott be, és a több száz pénztárnál majdnem fó! milliárdra felmenő pénzforgalomban gyakran megtörténhetett, hogy a forgalmi naplóban szállitmánykónt kiadott összegeknek némelyike a bevételt elszámoló pénztárnál nem hasonló czim alatt (mint szállítmány) és nem is a forgalmi naplóban lett elszámolva; egy másik oka pedig az, hogy a forgalmi főkönyv nem csak a pénzügyi, hanem még a posta, a távirdai ós lótenyószintózeti számvevőségek által is, tehát még most sem központosítva, négy szakaszban vezettetik, s központosításuk azon okból, mert a négy számvevőség két különböző szakminister alatt áll, de még más bonyo dalmak elkerülóse végett is nem lehetséges; egy harmadik oka végtóre az, hogy a forgalmi főkönyv vezetésével megbízott számvevőség eddig felsőbb ellenőrzés alatt nem állott, sőt éppen e számvevőség volt az, mely a többieket is részben ellenőrizte, a mennyiben minden ministeri számvevőség kényszerítve van azon összegről számolni, melyet részére a forgalmi számvevőség tárczakezelós gyanánt kimutat; — a minek folytán minden tévedés, melyet éveken át netalán elkövethetett, most a lebegő szállítmányok szellőztetésénél kerül nap fényre. Az elől érintett két körülményre vonatkozólag az állami számvevőszék, — miután átlátta, hogy a forgalmi főkönyvnek különben oly annyira nélkülözhetlen egyesítését szerves intézkedések nélkül, a melyeknek keresztülvitelét az állami számvitel általános szt rvezésének alkalmára kellett fenntartania, kieszközölni nem lehet, — a kereskedelmi ós pénzügyi ministereket felszólította :
