Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról
42 1951. SZÁM. Az 1869. évi zárszámadásról szóló jelentés szerint az 1868. ós 1869. évi ebbeli szükségletből a földtehermentesitési járulók által összesen .... 1.577,149 „ 97% kr. nem fedeztetvén, tehát ezen összeg a fönebbi fölöslegből levonandó levén, marad 283,238 frt 22 kr. mint oly összeg, mely a magyar ós erdélyi földtehermentesitési alapoknak 1867. óv végéig az államkincstárból (az 1868. évi szárszámadásról tett jelentós szerint) adott 15. 664,523 , 90 krnyi előlegeknek törlesztésére fordítható, minélfogva, ezen kincstári követelésnek összege . 15.381,285 frt 68 krra szállana alá. II. 1867. évi vasúti kölcsön. Az órtókesitett ós kisorsolt 60.462,840 frt ezüst névértékű kötvények után 1870. óv végéig bankértókben részben befolyt részben be volt fizetendő . . . 51.340,548 frt 67 1 / 2 kr. minél fogva átlag 1 kötvényre esik 101 frt 89% kr., a névérték és kibocsátási ár közötti különbözet pedig 9.122,291 frt 32% krt tesz. Beruházásokra fordíttatott 36.857,593 frt 80^ kr., és a kibocsátási költségek rúgnak . . . . 3.700,095 „ 66 krra, ^ 40.557,689 frt 51 ^ kr. 1871. évtől kezdve tehát rendelkezésre állót . J 10.782,859 frt Í6 kr. készletben pedig még 205.523 dar. kölcsönkötvóny volt, melyek értékesítéséből, — ha ez 108 frt árfolyam mellet eszközöltetik, — várható 22.196,484 „ 16 krnyi bevétel, minél fogva az 1871. évtől kezdve beruházásokra fordítható összeg egészben körülbelól tett 32.979,343 „ 16 krt. A magyar állami vasutak ós gyárak vasúti kölcsön biztosítására szolgálván, de az államadósságból eddig 906,120 frt törlesztetvén, a vasutak ós gyárak értékének egy része, ezen utóbbi összeg erejéig, az állam szabad, tehermentes tulajdonába ment át. A kölcsöntörlesztósre és szelvónybeváltásra szükségelt összegek eddig legnagyobb részben az erre rendelkezésre állott forrásokból (vagy is : a) a gyümölcsözőleg elhelyezett készpénzek időközi kamataiból, b) az állam birtokában maradt kötvények kamatjövedelmeiből, c) az épülőben levő vasutakra fordított tőkepénzek után számított 7 1 | í °j 0 időközi kamatból, d) a forgalomnak átadott vasutakba befektetett tőkék 7 1 j 2 °| 0-os kamataiból. fedeztettek, ugy, hogy 1870. óv végével a fedezetlen és a kincstárnak terhére irt összeg 446.245 frt 9 krra rug. Hogy ezen fedezetlen összeg nem nagyobb, csak azon körülménynek tulajdonitható, hogy a kötvény és szelvónybeváltásra szükségelt fémértékek beszerzésével járó árfolyam veszteség — az alapra nézve kedvező viszonyok folytán — az árfolyam nyereség által legnagyobb részben (129,194 frt 98 kr. híjával) fedeztetett. A forgalomnak átadott vasutasba befektetett tőkék után az üzlet kezdetétől fogva számított 7 1 | 2 °[ 0-os kamatok voltakópen a vasutak és gyárak üzleti bevételeiből fedezendők, fedezetlen maradt azonban 1870. óv végével 405,693 frt 19 kr., a többi 2.134,004 frt 55 kr. 1870. év végéig részint az államkincstárba már beszállittatott, részint az illető vaspálya igazgatósági pénztárnál áll rendelkezésre. Felemlitendőnek véli még az állami számvevőszék, hogy miután a magyarbelga gépgyár és a magyar-svajczi vaggongyár megvételére a vasúti kölcsönből 1.080,000 frt fordíttatott, ezen beruházásokra pedig az 1870. évi XI. törvényben semmi hitelősszeg nincs megszavazva, a penzügyminister *ur az állami számvevőszék részéről az illető ügyiratok ós szerződések megküldésére, valamint azon indokoknak köz-
