Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról
» » 40 1351. SZÁM. nősen a pénzverdék kedvezőtlen eredményei hatottak feltűnően az összes eredményre — ezekkel együttesen, és ismét ezek elkülönítésével soroltatnak még fel. Az összes államvagyon bevételi fölöslege 1868-ban a pénzverdékkel együtt 2.917,686 frtot azok nélkül 2.955,417 tehát a kimutatott tőke 2. 35 0 / 0 j illetőleg 2 38 °/o-át tette; 1869-ben a pénzverdékkel együtt 3.063,406 azok nélkül 3.527.399 „ tehát a tőke 2. 41 °/ 0 , illetőleg 2. 78 %-át, végre 1870-ben a pénzverdékkel együtt 2.104,279 „ azok nélkül 5.613,395 „ tehát a tökének 1. 61 %> illetőleg 4. 30 °/ 0-át képezte. A bányászatnál a bevételi fölösleg 1868-ban a pénzverdékkel együtt 828,749 „ azok nélkül 866,480 „ tehát a tőke 1. 69 %, illetőleg l. 67 %-át, — 1869-ben a pénzverdékkel együtt 522,072 „ azok nélkül . 986,065 „ tehát a tőke 0. 99 %, illetőleg l. 89 °/ 0-át, végre 1870-ben a pénzverdékkel együtt a hiánylat . 2.474,451 „ tehát a tőke 4. 55 °/ 0-át, a pénzverdéken kivül pedig a kezelési eredmény 1.034,665 frt bevételi fölösleget, vagyis a tőke l. 90 °/o-at képezte. Visszatérve végre azon fentebb közlött eredményre, hogy az ingatlan államvagyon kezelésénél a termesztmények, gyártmányok, és anyagok értéke 1867-ben 10.741,060 frt 13 krról 1870-ben már 15.146,570 frt 48 krra emelkedett, kifolyólag azon kötelességből, melyet az ellenőrzési jog feltételez; hogy t. i. az anyagok, termesztmények, szerek és gyártmányok készlete nem haladja-e tul az elkerülhetlenül szükséges mennyiségeket ? — hogy ezen készletek minősége és értéke megfelel-e az azokra fordított előállítási költségnek, illetőleg azon értéknek, mely azoknak tulajdoníttatik ? nem történik-e itt amott túltermelés, vagy azért, mert a gyártás kiterjedése helytelen arányban áll a piaczi viszonyokkal, vagy mert e viszonyok az üzlet termékenysége arányában kellően fel nem használtatnak, — az állami számvevőszék mitsem kételkedik megjegyezni: hogy szükségét látja oly közigazgatási intézkedések megtételének, melyek nemcsak azt tisztáznák ki, mint már azt az 1868-ki zárszámadásról előterjesztett jelentésben indítványozta : hogy t. i. azon 100 millió forintot meghaladó érték, melyet adó, bérleti hátralékok, s egyóbb állami követeléseink a zárszámadások szerint képviselnek, mily részben tekinthető valódi értéknek, hanem, hogy mily részben tekinthető valódi értéknek azon 261 millió forintot meghaladó összeg is, a mely t. i. a cselekvő hátralékok, anyagok, termesztmények, szerek és eszközökben fekszik, annál is inkább, mert az állam is jogosan követelheti, hogy azon pénztári többlet, melyet a befektetett fekvő és üzleti tőke után mérsékelt számítással magának előirányoz, ne minden nemű hátralékokban feküdjék, hanem az állampénztárba készpénzben szolgáltassák. Ugyanazért határozatilag vélné felszólitandónak a pénzügyminister urat: hogy a cselekvő hátralékok és termesztmények aránytalan szaporodását ós felhalmozását okozó körülményeket vétesse szigorú vizsgálat alá, nem indokolhatás esetében az illető közegeket vonja felelősségre, a tett intézkedésekről pedig az állami számvevőszéket értesítse, hogy az a felhozott körülmények alaposságáról a helyszíni vizsgálatok alkalmával magának meggyőződóst szerezhessen. Az államadósságok kezeléséről. Az államadósságok kezelését illetőleg, az állami számvevőszók a következőket jegyzi meg :
