Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról
1351. SZÁM. 37 állanak, melyek az egyes művekre feloszthatók nem voltak; a miért is azok a bányaigazgatóságok jövedelmi forrásaként korántsem tekintendők; — továbbá: hogy a bányaigazgatóságok összes kiadásai voltakópen. . . . 480,495 frt 44 */, kr. minthogy azonban abból . . . ... ... . 352,599 „ 097_ „ az egyes müvekre ós hivatalokra osztatott fel, s azoknál el is számoltatott, az igazgatóságok kiadásának czime alatt csak a különbözet, azaz : . . 127,896 frt 36 kr. marad fenn. A bányaigazgatóságok, illetőleg igazgatósági pénztárak számára 1868-ban, midőn azok kiadásai még nem voltak az egyes müvek kiadásaival egyesítve, s igy nyilvántartásuk nem volt megnehezítve 344,939 frt 80 kr, a jószágigazgatóságokra és ügyészségekre pedig 1869-ben 156,460 frt 59 kr. szükségeltetett. A mint azonban az ezen közegek kezeléséről készített, s a sommázatba külön eredményeikkel föl nem vett részletes zárszámadásokból kitetszik, 1870-ik évben a bányaigazgatóságok kiadásai tettek ...... 480,495 frt 44 1 j i krt a jószágigazgatóságoké . . ..... . ... . 120,851 frt 09 krt a jószágigazgatósági ügyészségeké pedig ..... _____ 55,662 \ 06 „ együtt . . 176,513 frtHfkri miből kiviláglik : hogy ezen kiadások jelentékenyen szaporodtak. Minthogy pedig az igazgatás egyszerűsítése és a takarókosság' az államvagyonnak ezen nemeire esak is kedvező hatást gyakorolhat, a mi biztosan csak ugy érhető el, ha minden egyes költség leplezetlenül szem elé állíttatik, az állami számvevőszék abbeli fönnebb előterjesztett javaslatát, — hogy ezen kiadások felosztása, mely kellő alappal ugy sem bir, s tekintettel a bruttobudget elveire, czélszerünek sem nevezhető — a fönnebbi számadatokkal közelebb is indokoltnak véli. A 3 /. alatt mellékelt f-el jelzett kimutatásból egyébként a bányaigazgatóságok valódi összes kiadásai, a mint azok 1868. 1869. óv 1870-ben előfordultak, részletesebben kivehetők. Az egész ingatlan állam vagyoni* a vonatkozólag az 1870-ki bevételek az előirányzathoz képest -. . . 16,679.769 frttal a kiadások ; .-' 20,107.399 „ . magasabbak, minél fogva . . . . . . . . . . 4,302.900 frt fölösleg helyett csak . . . . . . . . .'/', . . . . . . . . 875.270 „ 57 kr. vagyis 3,427.630 frttal kevesebb lett elérve. A mennyiben pedig az összes bevételekkel . . 40,135.669 frt 55 kr. a kiadások összege .................. 39,260.398 „ 98 „ állíttatik szembe, s a mutatkozó fönnebbi fölösleghez . . . . . . . . 875.270 frt 57 kr. a vagyongyarapodáshoz ....;......, 3,290.257 „ 66 */_ „ számíttatik, mint tiszta jövedelem . . . , , . . . . 4,165.527 , 23 1 / í „ mutatkozik; ha pedig a fönnebbi fölösleghez T 875.270 frt 57 kr. az uj építkezésekre ós birtokvótelre fordított 1,229,008 „ 38 */_ „ s a pénzverdéknél mutatkozott bevételi kevesebblet 3,509.116 „ számíttatik, — (minthogy ezeknek fölötte kedvezőtlen eredménye valamennyi többi ágazatok eredményét csökkentette) ugy . 5,613.395 frt pénztári fölösleg jelentkeznók, mely az alap és forgó tőke 4 30 %-kos kamatának felelne meg. Figyelmen kivül nem maradhat egyébként, hogy az államvagyon előirányzatán kivül a pénzügyi tárcza terhére, a rendkívüliek közt jelentékeny összegek előirányoztattak az államvagyonba való befektetésekre a nélkül, hogy ezen megszavazott összegek nagy része igénybe vétetett, illetőleg a beruházások eszközöltettek volna ; nevezetesen:
