Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1352. A magyar királyi minisztertanács észrevételei, melyeket a magy. kir. állami számvevőszék által az 1870-ik évi államháztartás, államvagyon és államadósságok kezelése körül szerzett számviteli tapasztalatairól 1871-ik évi oktober 27-én 2903. sz. a. tett részletes jelentésére a m. k. ministerelnök az országgyülés elé terjeszt
264 1352. SZÁM. Mindezek következményének szükségképen annak kellett lenni, hogy a gyár üzeme nem hogy felesleget adhatott volna, hanen veszteséggel záródott. Ezen veszteség azonban mint fenntebb kimutattatott, messze áll azon összegtől, melyet a 464,011 forintnyi hiány jelezni látszik. A bányaigazgatóság ugyanis, — ós pedig helyesen — mindenekelőtt az üzemhez szükséges anyagokból, különösen nyersvasból elegendő készletet szerzett be, mely nélkül a legkedvezőbb körülmények között is lehetetlen lett volna az üzemet megkezdeni. (Mellékesen legyen érintve, már azért sem járt ez kárral, mert a nyersvas ára azóta felszökkenvén, az árkülönbség a veszteséget fedezi). Továbbá elkerülhető nem volt s alig is lesz akármely gyárnál, hogy a gyártott áruk ós félgyártmányok egyrésze az év végével eladatlanul és feldolgozatlanul fenn ne maradjon. Ezen tények következménye volt, hogy a mint a számvevőszék kimutatásából kitetszik, a gyári üzem vagyona az óv végével . . . 384,662 írttal nagyobb volt, mint az óv elején, minek folytán, mint fenntebb érintetett, a gyár vesztesége esak .... 79,349 frtot tesz, mi a fent elősorolt körülmények által kellően indokoltnak tekinthető. Itt még átalában megjegyeztetik : 1) hogy valamint a természeti erők kedvező vágy kedvezőtlen behatásától s kereskedelmi conjecturáktól függő gazdaságnak, erdészetnek vagy bányászatnak, ugy a győri üzletnek bevétele ós jövedelme sem felelhet meg mindig az előretett kiszámításnak, sőt attól messze eltérhet, különösen akkor, ha a kiszámítás, a mint azt az előirányzati ügymenet megkívánja, hosszú idővel előzi meg az illető üzeméi kezdetét, ós 2) hogy a pénztári hiány és valódi veszteség közt oly különbözetnek, mint itt előfordul, elkerülésére okvetlen szükséges, miszerint üzemi tőkéről gondoskodva legyen, mert előre vásárolt anyagok ós eladott kószletek nélkül ilyen mű nem is képzelhető; c) A kolozsvári kerületben, bár az előirányzatnál nagyobb mennyiségű vas adatott el, az eredmény még is 33,687 frt 02 krral kedvezőtlenebb, mert a gyolár-limperti bányavasut ópitósónek bevégzése tetemesb összegeket igényelt. Kőszénbányák. Csekélyebb bevótel 291,064 frt 20 kr, nagyobb kiadás . ., 142.576 frt 90. 5 kr, egészben kedvezőtlenebb eredmény 433,641 frt 10. 5 kr. A magyar államkincstár Diósgyőrött és Petrozseny mellett még csak feltárás alatt levő kőszénbányákat bir, ezek miveltetésének 1870. évi pénzeredménye az előirányzattal összehasonlitva, egyenként véve a következő vala : 1. Diósgyőrött. A diósgyőri kőszónbányánál kisebb volt a bevótel .... 207,849 frt 18. 5 kr. „ „ kiadás 103 ,650 frt 40 kr. az eredmény tehát kedve^őtlenebb volt az előirányzatnál 104,198 frt 78. 5 kr. Az előirányzat azon feltevésre alapíttatott, miszerint a diósgyőri hengerde ós egyes magán iparvállalatok nagymennyiségű kőszenet veendnek igénybe, és a bánya azt nemcsak termelni, hanem a magánosok részére szánt mennyiséget az eladási piaczra elszállítani is képes lesz. A hengerde üzeme azonban 1870-ben nem indult meg, s a diósgyőri-miskolczi vaspálya nem készülvén el, kőszenet a fogyasztáson tul termelni czólszerü nem lett volna, de nem is lehetett volna a műig elszállítani.
