Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról
1351. SZÁM. 13 üzlettik belterjeszségének növelése által lóvén elérhető, — az e czélra szükséges intézkedések ós költséges beszerzések, nagy részben az emiitett években lettek végrehajtva, — továbbá azon körülmény is : hogy 1869-ben és 1870-ben a nagy kelendőség következtében összesen három millió forint értékű gyártmánynyal több vétetett külföldről mint az előbbi évben, s a kincstár ezek egy rószónek eladásánál a jövedéki nyereménytől elesett, — végre, mint ez fenntebb kimutattatott, hogy az utóbbi években a kincstári készlet négy milliót meghaladó értékkel apasztatott. Az eladásnál tapasztalt emelkedés általában a nagyobb fogyasztásnak, és a szivarok iránt tanúsított előszeretetnek tulajdonitható, befolyást tulajdonitván egyóbként azon körülménynek is, hogy a közönség az olcsób szivarok silányabb minősége miatt, drágább jobb minőségűnek remélt szivarok fogyasztására van utalva. Megemlítendő még, hogy a beváltási, gyártási és eladási kiadások, figyelembe véve a teljesített compensatiókat, a nyers bevételeknek 1868-ban . . . . . . • . .... . . . .'. . . . 467,%-ját 1869-ben . . . . . . .... . . . . . . . . . 49V 2 °/ 0-ját 1870-ben pedig közel 57 °/ 0-ját . tettek, megjegyezvén, hogy az arány növekedóse a fentidózettekben találja indokolását. Hivatkozással az 1869. évi zárszámadás vizsgálatáról előterjesztett jelentésre, megjegyzi még az állami számvevőszók : hogy az 1870. évre felszámított közösügyi költségek közt, az arcier testőrség, s a felség tábornoksegédei részére 1868 és 1869. II. felében fizetett nyugdijak czimón ismét 1763 frt 40 kr fordul elő, mely kiadás fedezetéről azonban sem a közösügyi, sem pedig a magyar állami költségvetésben gondoskodva nem lett, minélfogva ezen .felszámított költség felvilágosítása, esetleg megtérítése iránt, a pénzügyminister urat egyidejűleg felszólította, továbbá : hogy a tiszavidóki vaspályatársulat részvényeinek a kamatbiztositási alapnál árfolyam szerint eszközlött elszámolása közetkeztóben, az 1869. évi végleges pénzmaradványnál mutatkozó 1.367,067 frt. 50 kr szaporulat, ekként lett kiigazítva, hogy ezen összeg az 1870. évi számadásban mint visszafizetett idegen pénz kiadásba helyeztetett, és az által a végleges pénzmaradvány a fenemiitett részvények névértékét képviselő mennyiségre visszahelyeztetett; a miről egyszersmind a pénzügyEiinisterhm a számadásban szükséges helyreigazítás foganatosítása végett értesíttetett. Továbbá: kapcsolatban a felsoroltakkal ós vonatkozással azon észrevételekre, melyek az 1896. évi zárszámadás vizsgálatáról előterjesztett jelentésben a kötvényeknek részben névérték, részben pedig tőzsdei érték szerint eszközlött elszámolása iránt tótettek, felemlíti: hogy a nélkülőzhetlen egyöntetűség czóljából, addig is, mig az állami számvitelnek az 1870. évi XVIII. t. ez. értelmében czólba vett uj berendezóse bekövetkezhetik, az 1870. államszámadásban az előforduló kötvények különbség nókül névértékben lettek felvéve. Végre: hogy az 1868 ós 1869. zárszámadások vizsgálatáról szóló jelentésekben hangsúlyozott, közös activák tárgyát képező követelésekre az említett számadások szerint . . . ... . 7,333.164 frt 68 kr az 1870. évi számadás szerint pedig ujolag . . . .... . . . . 3.799,366 frt 57 í / 2 kr fizettetett be, következőleg az e czimen befolyt összeg 1870. végéig . . . 11,132,560 frt 95y 2 kr ból állott. A közmunka és közlekedési ministeriumnak 1870 ik évi tárczakezelését illetőleg, a mint ez a kezelés végeredmónyóről összeállított indokolásból is kitűnik, a ministerium csak az útépítésnél felelt meg a várakozásnak annyiban, hogy a nyitott hitelt a kitűzött czólokra felhasználta; a vízépítésnél folytatott működése már kevósbbó eredmény-dús, miután különösen a rendkívüli építésekre nyitott bitele csak nem egészen érintetlenül maradt; a vasútépítésre megszavazott hitel ellenéb^n történ