Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról
1351. SZÁM. 9 1868-ban 87 2 %-al 1869-ben . . . . . . . . 7V/o-nl 1870-ben . . . ... . . . . . . . . . . . . 3°/ 0-al és igy átlag véve 6%-al szaporodtak, a mi az esedékps illetékek behajtása körül kifejtett csekély erélynek egyrészt, másrészt pedig a régibb hátralékok behajthatlanságának tulajdonitható, mely utóbbiak magasságának megállapítása csak is a szigorúan és megfeszített erővel keresztül viendő liquidatió által lesz eszközölhető. Az iránt, vájjon ily tetemes hátralékokkal szemben, a kincstár érdeke mindenütt, és teljes mórtékben biztosítva van-e ? és általában, hogy mily eredménynyel működnek az illetékkiszabással megbízott közegek, közelebb és biztos adatok, csak is a helyszíni vizsgálatok alkalmával lesznek megszerezhetők. c) A sőjövedékre nézve : A sótermelési költség a saját jövedelmek, és az anyagok értékének, valamint az átfutó kezelésnek levonása után tett 1868-ban 1869-ben 1870-ben 814^75 frt 837,297 frt 960,244 frt melyből, miután összesen 2.441,242 2.643,469 2,775,440 mázsa só termeltetett, egy mázsára kiállítási ár gyanánt esik . 34 64 / l0 o ^ r 3u 58 / 00 o ^ r 37 22 / i00 kr. E kiállítási ár azouban egészen helyesnek nem tartható, a mennyiben az üzleti anyagok ós szerek értékét, mivel ezen értékek a zárszámadásban a sóanyag értékével egyesítve lettek kimutatva, ós elkülönithetők nem voltak, számításon kivül kellett hagyni. A fentebbi különbözetek valódi okát biztosan kipuhatolni, a pénztári és anyagszámadások segítsége nélkül nem lehet ugyan, a mennyiben azonban a zárszámadás eredményeinek egybehasonlitásáből, ós az ismeretes körülményekből következtethető, az 1868. ós 1869. évi kiállítási ár közti különbözetet kiválóan az élelmi czikkeknek 1868-ban nagyobb ára, - a még ugyanazon évben előállított marhasónak, a többi sónemeknól drágább termelése idézhette elő;- szem előtt tartva még azon körülményt is, hogy noha a sótermelés 1869-ben nagyobb volt, a kezelósiköltségek változatlanok maradtak, az igazgatási költségek ellenben alább szállottak azon oknál fogva, mivel a szigeti igazgatóság költsége 1868-ban egészen, 1869-ben pedig csak részben vétetett a sótermelés terhére, a mi eredményezte : hogy 1869-ben egy mázsára kisebb kiállítási ár esett. Az 1869. és 1870. évi kiállítási ár közötti különbözetet leginkább az 1869. óv végén fennmaradt követelésekből eszközlött, a változott elszámolási módozat által előidézett ós az 1870. óv terhére esett jelentékeny összegű törlések okozhatták, a mint kétségen kívüli az is, hogy aira az üzleti anyagok és szerek árának, a tisztek, szolgák fizetéseinek, nemkülönben a munkabéreknek felemelése is hatást gyakorolhatott. Érdekes azon különbséget ismerni, mely a fentórintett tényleges eredménynek, a költségvetéssel való összehasonlításából mutatkozik. A sótermelósre (az ingatlanok szerzésével járó tótelek mellőzésével) előirányzott költség: 1868-ban 1869-ben 1870-ben 691,007 frt lTQ,líélú 917,019 frt a termelésre előirányzott sóanyag pedig tett . 2.309,607 2.100,400 2.970,800 mázsát az előirányzott költségből egy mázsára esik . 29 91 / 100 tr- 3698 /ioo kr « 3 0 86 /ioo krmi csak azt bizonyítja: hogy az előirányzat nem volt eléggé biztos alapra fektetve, ós hogy annak szerkesztésénél a tényleges körülményekre a kellő figyelem alig fordíttatott, miután a termelési szükséglet 1868. ós 1870-re igen csekély, 1869 re pedig igen nagy összeggel vétetett számításba. A sószállitási ós eladási költségek átlaga, ós az egyes évek eredményének KBPYH. IROMÁNY 1869|72. XIV. 2
