Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1349. A magyar királyi ministertanács észrevételei, melyeket a magyar királyi állami számvevőszék által, az 1867-dik évi állambevételek- és kiadásokról szóló kezelési kimutatások, és az 1868., illetőleg 1869. évi állami zárszámadások számtani megvizsgálásáról 1871-dik évi julius 3-ikán és september 13-ikán, 276. és - 383. elnöki szám alatt tett jelentéseire a magyar királyi ministerelnök az országgyülés elé terjeszt

396 13Í9. SZÁM. megjegyeztetik, hogy ezen nagyobb bevétel, az 1869. évi pénzmaradványok kimutatására befolyással nem volt, mert a pénzverési nyeremény a kivert és bev.ételben helyezett pénzben már bennfoglaltatik, ez tehát a pénztári számadásban külön bevételi tételt nem képez, s csak a zárszámadások szerkesztésénél a számvevőség által határoztatik meg. Minthogy egyébiránt az 1869. évi zárszámadásba tett 1.455,720 frt pénzverési nyeremény a szálitmánykép kiadásba könyvelt hason magasságú összeg által mórlegeztetett, ennélfogva az 1869. évi különbségnek kiegyenlitése végett az 1871. évi zárszámadásban 229,857 frt 8 kr. a bevételeknél, mint ellátmány és a kiadásoknál, mint rendkivüli kiadás fog könyveltetni. III. A jelentés 7. lapján feltűnőnek mondatik, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok javára megtérítendő só-mennyiségek értéke czimén felszámolás nem fordul elő. Erre nézve felvilágosításul szolgál, hogy az 1869. évi zárszámadásban a birodalmi tanácsban képviselt országok javára a Gácsországból Magyarországba s illetőleg a Lajthán túli tengeri sóhivataloktól Horvátország szükségletére 1869. évben szállított sóért felszámítás azon okból nem fordul elő, mivel a bécsi cs. kir. pénzügyministerium az érintett só értékét csak az 1871. évben közölte a m. kir. pénzügyministeriummal, minélfogva a felszámítás a megelőző évekre is csak a folyó évben fog eszközöltetni. IV. A jelentós 7. lapján nyilvánított azon kívánságot illetőleg, hogy jövőre a zárszámadásba a pénzkezelés mellett a só- és dohányanyag-kezelós forgalma is szabatosan s áttekinthetőleg kifejeztessék, megjegyeztetik, hogy ezen kívánságnak időközben már elég tétetett, a midőn pénzügyminister ur folyó évi 52,629. szám alatt az anyakezelésre vonatkozó összes kimutatásokat az államszámvevőszéknek átküldötte. V. A jelentés 8. lapján a vasúti kölcsönre vonatkozó észrevételt illetőleg hivatkozik a ministertanács az e czimen A) alatt adott felvilágosításra. VI. A jelentós 13. ós 14. lapjain a gödöllői koronái jószágban törtónt uj építkezések költségeit illető észrevételre nézve megjegyeztetik, hogy ő Császári és apostoli királyi Felségének azon intézkedése, hogy 1869. évtől kezdve a gödöllői kastély ós tartozandóságai a királyi udvartartás terhére vétessenek által, nem vonatkozik uj építésekre, minő az itt kérdés alatt levő üvegház, hanem a meglevő épületek fenntartására, a minthogy az udvartartási költségek sorában ezen kiadás számításba nem vétetvén, onnan fedezetet nem is találna. Ezen kiadás tehát jogosan terheli az államkincstárt, miután az ország ezen uradalmat a királyi pár tartózkodási helyéül megvásárolván, mielőtt további fenntartás végett a főudvarmesteri hivatal kezelése alá adatott volna, szükséges volt azt a királyi méltóság igényeinek megfelelő karba helyezni, s a hiányzott kellékekkel, minő a nélkülözhetlen virágház is, — ellátni. Gondoskodva is lett, hogy a szükséges költségek, s nevezetesen egy üvegházra szükségelt 60,000 frt is a költségvetésben felvétessék, miként ez kitetszik az 1868-ki előirányzatból, hol a rendkivüli költségvetésben ezen tétel ugyan azon összegben felvéve található, és az 1868. évi XXVIII. t. ez. 2. §-a B) pontjának 3 tétele alatt 3.246,000 frt lett kerekszámban megajánlva, mely összeg kevesebb ugyan, mint ezen fejezet alatt a ministerium részéről előirányoztatott, de a kérdéses összeg a levonások tárgyát nem képezte, s csak is azért töröltetett ki az 1869. évi költségvetésből, melynek tárgyalása 1868. óv folyamában történt, mivel már 1868. évi költségvetésben biztosítva volt ezen szükséglet fedezése. Itt tehát legfeljebb még csak arról lehetne szó, hogy ezen kiadás az 1869. évi számadásokból az 1868-ikiakba áthelyeztessék, mint a mely évre az megszavaztatott, ós a hová tulajdonkóp tartozik is. VII. Azon 7000 frtnyi előlegre nézve, melyről a jelentós 14 lapján érintés téve van, felemlittetik, hogy miután ezen sommá csak is is mint előleg, nóvszerint mint teljes biztosítás mellett kiszolgáltatott kölcsön van felvéve, s így valódi kiadást nem képez, egyébiránt pedig kamataival együtt a kincstárnak vissza fizettetni fog, itt tisztán elszámolásnak van helye, miáltal az államvagyon érteke legkevósbbósem csökken vagy érintetik. VIII. A jelentós 15. lapján tett észrevételre megjegyeztetik, hogy az arcier testőrség ós ő Fel-