Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1347. A magyar királyi állami számvevőszék jelentése a magyar királyi ministerelnökhöz, az 1867. évi kezelési kimutatásoknak és az 1868. évi állami zárszámadásnak számtani megvizsgálásáról
1347. SZÁM. 333 A horvát országos alap készpénz maradványa fenntebb elemeztetett; az értékpapírokban mutatkozó kezdőleges maradvány 2,245 frt, szintén az államjószágoknál 24. lap 12. tétel alatt vétetett fel. Részletes tájékozhatás végett megjegyeztetik, hogy a 12. tétel alatt kimutatott órtékpapirokból illeti: az ingó államvagyont ....... . . . .... 3.326,450 frt — kr. a fennállott erdélyi országos alapot . . . * , 290,550 frt — kr. a magyar országos alapot • . '•. 788,380 frt 80 kr. végre a horvát országos alapot . . . . . . . ... 2,245 frt — kr. Összesen f 4.407,625 frt 80 kr. Megemlitendőnek tartja ez alkalommal az állami számvevőszók, hogy a magyar országos alap kezelési kimutatásinak megvizsgálásánál 70,050 frt ós 111,000 frtnyi, részint készpénzben, részint pedig értékpapírokban kiadott összegek találtattak elszámolva, melyek az országos alapot nem illetik, ennélfogva felszólittatott a pónzügyminister, hogy ezen összegek ós azok kamatainak behajtása czóljából a szükséges intézkedéseket megtegye. A bányászati pénztárak kezdőleges maradványai között foglaltatik egy 4,383 írt 05 krnyi összeg is, mely a diósgyőri vasgyár számadásában, mint magánosok tulajdona mutattatott ki, következőleg ezen, ' az államvagyon álladókához nem számitható összeg "kihasitása végett a pónzügyministerium felszólittatik. Mielőtt az állami számvevőszék a zárszámadás részletezéseinek az eredeti kezelési kimutatásokkal történt egybehasonlitásából fölmerült észrevételeit előadná, szükségesnek tartja megemlíteni, hogy az 1868. évi zárszámadásba "a rendes ós pótkezelósen kívül az adott viszonyoknál fogva még némely tótelek az 1869. évi rendes kezelésből is át lettek hozva. Ezek közé tartozik egy 107,984 frtnyi összeg, mely a bevételek sorába vétetett fel, azon oknál fogva , mivel ezen összeggel a forgalmi naplónak a kereskedelmi tárczát terhelő kiadása magasabb volt, továbbá egy 7.143,192 frt 79 krnyi összeg, mely a vasutkölcsön alapnak az államkincstárból adott, de 1868. végéig meg nem térített előlegét képezi, azonban 1869. év folyamában megtéríttetett, s végre 1869-ből az 1868. évi kiadások sorában egy, 3.500,000 frtnyi összeg, mely egy, e vasúti kölcsönből átszámítás folytán nyert és 1868. végén függőben maradt előlegből veszi eredetét, azonban 1869. óv folyamában szinte tényleg visszatérittetett. Azon teljes megnyugvással tehát, hogy az összes pénzkezelési eredmények a kezeié s-i kim.u tat ásókból híven átmentek a zárszámadásba, az állami számvevőszék áttért a zárszámadás sommáz atának számszerinti megvizsgálására, ós az egyes czimeknek ós főösszegeknek a kezelési kimutatásokkal való összehasonlítására (zárszámadás 28-- 55. lapján.) Az 1867. évi cselekvő hátralók . . . . . . . 144.598,527 frt 46 kr. az előírás . ............... 112.392,956 frt 067 2 kr. a lerovás 260,787,996 frt 16 kr. a végleges cselekvő hátralékkal állapíttatott meg .... 128.512,835 frt 02 kr. A lerovás egyes tóteleire szükséges mindenekelőtt megjegyezni, hogy az 1867. évi egyenes adóhátralók 37.911,308 frt. SO 1 /^ krral ^mutattatott ki, mely összegből a sommázat 28. lapján 32.883.026 frt 48 kr. annak 32. lapján 13. fejezet 3. czim alatt pedig 5.028,281 frt. 92i/ a kr. vétetett fel. Az egyenes adókra törtónt lerovások a rendes adó ós az országos pótlékra nézve egyesítve, a földtehermentesitósi pótlék pedig külön, de a pénzügyi tárcza kezelésében lett kimutatva; eme tételek megállapítása azonban nem adónemenként, hanem csupán a főösszegben vala eszközölhető, minthogy a
