Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1347. A magyar királyi állami számvevőszék jelentése a magyar királyi ministerelnökhöz, az 1867. évi kezelési kimutatásoknak és az 1868. évi állami zárszámadásnak számtani megvizsgálásáról
330 1347. SZÁM. Az 1868. évi költségvetésről szóló ugyanazon évi XXVIII. t. ez. Horvát-Slavon országok közigazgatási kötlségét a rendeseknél . . . . 1.723,900 ft a rendkívülieknél 200,00o ft Összesen 1.923,900 ftban állapította meg. E kiadásoknak, az 1868. zárszámadásban történt kimutatásánál az országos, és földtehermentesitési alapoknak eredményei is számításba lettek véve. Miután az 1868. XXIII. t. ez. az országos alap szükségletét figyelmen kivül, következőleg fedezet nélkül hagyta, de különben is ez eredményeknek az állami kiadásokkal lett összevegyítése a nevezett alapoknak 1868-ig fenntartott külön természeténél fogva sem lenne helyeselhető, fennjelzett kiadások a közigazgatási költségek közül határozottan levonandók. A miből következik: hogy a X. füzet 3. lapoldalán, valamint a sommázat 46—51. lapoldalához 51—63. fejezetek alatt felsorolt 2.150,639 ft — V 2 krnyi összegből a fenntebbiek szerint illetéktelenül beszámított 142,022 ft 22 ' kr. levonatván, marad . . 2.ŐÖ8J616 ft 78 x / 2 kr. mint oly összeg, mely a közigazgatás rendes szükségletének fedezésére forditatott. A sommázat 52—53. lapoldal 71. fejezete alatt előforduló . . . 14,488 ft 36 1 / 2 kr. pedig mint oly összeg, mely a közigazgatás rendkívüli szükségleteinek fedezésére forditatott, vagyis együtt 2.023,100 ft 15 krnyi kiadás, mit összehasonlítva az évi födezettel . . . . . . . . . . 1.923,900 ft — kr. valóságos túlkiadás mutatkozik 99,200 ft 15 kr. E túlkiadás (99,200 ft 15 kr.) miután a képviselőháznak J870. évi april 1-ón a hetes bizottság indítványa folytán keletkezett 1707. szám alatti határozatával megszavazott felmentés nem erre terjesztetett ki, az az országgyűlés utólagos jóváhagyását várja. A mi már az országos alapot különösen az ezen alapnál 1868. végével fennmaradt 108,376 f" 29 kr. készpénznek rendeltetését illeti, azon összegnek külön Horvát-Sziavon országok részére történt kihasitását az állami számvevőszék csakis azon esetben tartja minden további megjegyzés nélkül igazolhatónak, ha az 1868. XXX. vagyis az ugy nevezett kiegyezési törvénynek pénzügyi része egyáltaljában, következőleg annak 20. §. is, 1868-ra kötelező erővel még nem birt. Feltűnt továbbá: hogy a pénzmaradványok sorában, nevezetesen a zárszámadás 24. oldalán 22* és 23. tétel alatt „lebegő szállítmányok* és pénzváltás czimen kezdőleges maradványként 4.665,079 ft 17V 2 kr. Tégleges maradványként pedig 5.999,428 ft 53 kr. . vétetett fel. Hogy a számadáson kivül jelentkező, — ezen tótelek felvételének jogosultságáról alapos ítéletet lehessen mondani, mindenek felett szükséges azoknak természetére kiváló figyelemmel lenni. A „szállítmányok" „ellátmányok" ós a pénzváltásból eredő-forgalmi tótelek nem köthetők bizonyos időszakokhoz; óv közben ugy, mint az óv végén egyiránt előfordulhatnak; a honnan következik, hogy az óv végével ós igy jelen esetben 1867. évi deczember utolsó napjaiban történt beszállításoknál a szállítás alkalmával szabályszerüleg kiadásba tett pénzek az átvevő pénztárak részéről már nem egy és ugyanazon évben, hanem csakis a következő év, és igy jelen esetben 1868. évi január és következő hónapokban lévén bevételezhetők, — ezeket egy és ugyanazan évben számadásilag többó ellentételezni sem lehetett, hanem függőben maradván a számadás zárlata alkalmával, készmaradványkónt, vagyis oly formán tekintettek, mintha szállítmányok nem is történtek, és mintha a készpénz a pénztárakban maradt volna elhelyezve.